Egy állatfaj, amely kulcsfontosságú területen felülkerekedett az embereken, igazi meglepetést okozott. E különleges élőlény nem csupán alkalmazkodott a kihívásokhoz, hanem új módszerekkel és stratégiákkal hódította meg a környezetét, ezzel újraértelmezve

A hangyák csoportos együttműködése kiemelkedően hatékonyabb, mint az emberek teljesítménye logisztikai feladatok megoldása terén.

A Weizmann Tudományos Intézet rendhagyó kísérletet végzett 2024-ben: hangyákat és embereket versenyeztettek egymással, hogy kiderüljön, melyik faj teljesít jobban, ha logisztikai feladatról van szó. A verseny első hallásra inkább viccnek tűnik, de a tudományos precizitással elvégzett vizsgálat és az eredmények elemzése alapvető különbségeket fedett fel a két faj működésében egy fontos területen - a (logisztikai) együttműködés tekintetében.

Az általunk felfedezett hangyafaj a Paratrechina longicornis, más néven hosszúszarvú őrült hangya. E különös elnevezés arra utal, hogy ezek a hangyák menetelés közben nem a megszokott egyenes vonalon haladnak, hanem inkább szeszélyes, erratikus mozgást végeznek, mintha egyfajta táncot járnának. Ennek ellenére, amikor csapatmunkáról van szó, a hangyák nem mutatják ezt az irányíthatatlan viselkedést; épp ellenkezőleg! Összhangban és hatékonyan működnek együtt, hogy megoldják a felmerülő kihívásokat.

A kísérlet során a résztvevők, legyenek azok emberek vagy őrült hangyák, előtt állt a kihívás: egy T-alakú objektumot kellett átkonvertálniuk egy labirintusszerű területen, amely két átjárón keresztül vezetett. A feladat lényege nem csupán a fizikai szállítás volt, hanem az is, hogy a csapatoknak közösen kellett megtalálniuk a leghatékonyabb módszert az átjutásra. A kísérlet különböző formákban zajlott: voltak olyan szakaszok, amikor egy-egy résztvevőnek, akár embernek, akár hangyának, egyedül kellett megoldania a feladatot. Ezen kívül kisebb csoportok is összefogtak, hogy együtt dolgozzanak, míg más esetekben több mint 20 ember és 20 hangya egyesített erejével próbálta meg mozgásba lendíteni a T-alakú tárgyat. Az együttműködés és a stratégiák kidolgozása kulcsszerepet játszott a sikeres végrehajtásban.

Az egyéni feladat során az emberek rendkívül jól alkalmazkodtak a kihívásokhoz.

de, ahogyan az a tanulmányból kiderült, több ember jelenléte nem egyenlő a "részek összességével", vagyis több ember nem jelent annyival több találékonyságot és hatékonyságot. A hangyák esetében az állatok a csoport számának növelésével korreláló hatékonyságnövekedést értek el, az emberek viszont nagyobb csoportban rosszabbul teljesítettek. Ez persze írható az együttműködés nehézségeinek, és a kommunikációs problémák számlájára, de a hangyák között a kommunikáció vagy a "közös tudás" tömegben is jól működött, míg az embereknél fordítva történt.

A kísérletben az emberek nem beszélhettek egymással, és napszemüveget, valamit maszkot viseltek, hogy a kommunikáció csak a mozdulatok révén valósulhasson meg (úgy, ahogy a hangyáknál), és az eredmények szerint ebben a helyzetben a résztvevők gyorsan a "kapzsi" megoldást választották, ha akadállyal szembesültek.

Következtetéseket vonhatunk le arról, hogy milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek egy zárt kommunikációs csoportban fokozzák kapzsiságukat. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a rejtvényekről alkotott képük lokális és korlátozott jellegű.

Emlékezzünk arra, hogy a rejtvény mérete szorosan összefonódik a csoport létszámával. Ezért, ellentétben azzal, aki egyedül küzd a rejtvény megoldásával, a csoport minden egyes tagja csupán a rejtvény egy apró szeletét foglalja el, ami a lokalitás érzését kelti. Mivel a kommunikáció korlátai miatt a csoport tagjai nem képesek hatékonyan megosztani az információkat a rejtvény különböző részeiről, leginkább a legközelebbi nyílásra reagálnak, és az általuk kezelt elemet abba az irányba mozdítják. Ezek a helyi erők összhangban állnak a "kapzsi" megoldás felé irányuló mozgással – állítják a kutatók a tanulmányban.

"Rámutattunk arra, hogy a hangyák csoportos együttműködésük révén intelligensebben viselkednek, számukra az összefogás valóban többet jelent, mint csupán az egyes elemek összege. Ezzel szemben az emberek esetében a csoportosulás nem eredményezett a kognitív képességek növekedését. A közismert 'tömeg bölcsessége', amely a közösségi médiában oly népszerűvé vált, kísérleteink során nem mutatkozott meg."

- összegezte az eredményeket Ofer Feinerman, a kísérlet vezetője.