Már csupán a legnagyobb szegénységben élő románoknál tapasztalható, hogy mi egy hajszálnyival jobb körülmények között élünk.
a magyar lakosság jövedelmi helyzete a kontinensen belüli rangsorban némileg romlott. A déli és keleti régiók országai, mint például Bulgária vagy Románia, a gazdasági fejlődésüknek köszönhetően előrébb léptek, míg Magyarország, bár a bérszint emelkedése figyelemre méltó volt, a megélhetési költségek emelkedése miatt nem tudta megtartani pozícióját. Az inflációs nyomás, amely az alapvető szükségletek árait drasztikusan megemelte, tovább nehezítette a családok mindennapi életét, így a jövedelmek reálértéke csökkent. E változások tükrében fontos lenne a gazdasági stratégiák újragondolása, hogy a jövőben a magyar háztartások vásárlóerejének fenntartása érdekében hatékony intézkedések születhessenek.
A magyarok életszínvonala viszonylag alacsonyabbá vált számos keleti és déli ország lakóinak színvonalához képest, akiknek az életminősége az utóbbi időszakban jelentős javuláson ment keresztül.
A G7 által közzétett cikkben, amely a társadalom középső rétegének jövedelmi viszonyait elemzi, megállapítást nyer, hogy ez a csoport a szegényebb szektorhoz képest kedvezőbb anyagi helyzetben van, míg a gazdagabb réteghez viszonyítva hátrányosabb jövedelmi helyzetet mutat.
a magyar jövedelmi medián szintje alá eső románok száma 2023-ra több mint 3 millióval csökkent, míg Bulgáriában és Lengyelországban is százezres nagyságrendű volt a hasonló előrelépés; ezek az országok a középső jövedelmi rétegeik erősödésével lassan utolérik a magyar mediánt, és sok tekintetben már hasonló életszínvonalat értek el.
Összességében megállapítható, hogy Magyarország helyzete az európai jövedelmi rangsorban nem mutatott jelentős fejlődést, sőt, bizonyos értelemben még gyengült is. Ezzel szemben számos szomszédos ország képes volt előrelépni, különösen a vásárlóerő-paritás tekintetében.
