Szomorú hír érkezett: elhunyt az ETO egykori elnöke, Szániel János. Az ő irányítása alatt a klub számos sikert ért el, emlékét pedig mindig szeretettel őrizzük.

Hétfőn meghalt a győri kórházban Szániel János, a Győri ETO egykori játékosa, későbbi legendás elnöke. Játékosként a kisalföldi klub mellett Veszprémben és Csepelen is játszott, pályafutása befejezése után 1973-tól lett a klub elnöke, mellyel több bajnoki címet is elért. 1990 után biztosítóként dolgozott nyugdíjba vonulásáig, de aktívan követte a Győr mérkőzését.
Elhunyt Szániel János, a Győri ETO egykori labdarúgója és későbbi elnöke, aki hétfőn 82 éves korában távozott az élők sorából a győri Petz Aladár kórházban. Pályafutása során játékosként a Veszprémi Vasas és a Csepel csapatainál is megfordult, mielőtt a Győri Vasas ETO színeiben folytatta karrierjét. Szániel János, aki egyszeres magyar bajnok és háromszoros kupagyőztes labdarúgó volt, a Kisalföld hírportálon keresztül értesült a szomorú eseményről.
Vezetői szerepkörében a Rába ETO ügyvezető elnökeként tevékenykedett, emellett a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is hozzájárult a sportélet fejlődéséhez. Számos fontos pozíciót betöltött, többek között a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnökeként és elnökségi tagjaként, valamint az NBI-es Liga elnökeként. Továbbá, a Magyar Labdarúgó Liga versenybizottságának is aktív tagja volt, ahol szakmai tapasztalatait kamatoztathatta.
"Gyerekkorom óta a futball varázsa körül forog az életem. Veszprém városának peremén nőttem fel, ahol a foci volt számunkra az egyetlen igazi szórakozás. Gyakran a saját magunk által készített rongylabdával rúgtuk a bőrt, reggeltől estig. Később a Veszprémi Vasas csapatához szerződtem, és még csak tizenhat éves sem voltam, amikor már az első csapatban játszhattam. Mivel nem volt személyi igazolványom, az anyakönyvi kivonatommal kellett igazolnom magam. A megyei bajnokságban és az NB III-ban szerzett tapasztalataim mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy formálódjak a sportágban." - mesélte Szániel János a "60+1 legenda" című könyvben.
"Veszprémből kerültem be előbb a megyei, majd az országos ifjúsági válogatottba. Hoffer Józsi bácsi ifi szövetségi kapitány és Kapocsi Sándor edző figyelt fel rám. Már akkor hívtak a győri vezetők, de mielőtt dönthettem volna, helyettem megtette Sanyi bácsi és átigazoltak a Csepelbe. Előtte évben bajnokságot nyert a szigeti gárda, ám amikor én odakerültem, tizenhárom játékost elküldtek és szinte csak fiatalokra építették a csapatot. Ki is estünk az NB I-ből. Emlékszem, abban az évben Győrben 4:1-re nyertünk az ETO ellen és nekem jól ment a játék. Talán ennek köszönhető, hogy megint hívtak a klub vezetői. Sajnos sérülten kerültem ide 1962 nyarán és sokáig nem is tudtam edzeni" - folytatta visszaemlékezését a győri legenda.
Felépülését követően 1963-ban kapott ismét rendszeres játéklehetőséget, középhátvédet játszott Orbán Árpád sérülése után. 1969-ig viselte a zöld-fehér mezt, és több súlyos sérülés hátráltatta, huszonhat évesen elszakadt az Achilles-ína, ezért orvosi tanácsra befejezte pályafutását.
Aktív labdarúgói pályafutása után a Bánki Donát Műszaki Főiskola falai között szerezte meg diplomáját. Ezt követően a győri vagongyárban kezdett el dolgozni, mielőtt 1973. március 1-jén a Rába ETO ügyvezető elnökévé választották. Ezt a felelősségteljes pozíciót tizenhét éven át, egészen 1990-ig töltötte be. Irányítása alatt a klub labdarúgói kétszer, míg a férfi kézilabda-csapat három alkalommal hódította el a bajnoki címet, emellett az MNK kupát is diadalmasan emelhették a magasba.
"Amikor 1990-ben pályázatot írtak ki az ETO sportmenedzseri tisztére, már nem akartam indulni. Pályát módosítottam, azóta a biztosító szakmában dolgoztam. Hozzám tartozott például a labdarúgók játékengedélye utáni biztosítás is. Sokáig tagja voltam az MLSZ elnökségének, a liga szakmai, majd verseny bizottságának. A televízióban minden meccset megnézek, és amikor időm engedi, kint vagyok a győri stadionban" - mondta el nyugdíjba vonulása után.