Megszólalt a vészharang: veszélybe került az olcsó trappista sajt!

A szervezet véleménye szerint az általuk "lex trappistának" nevezett szabályozás nem felel meg sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeinek. A fogyasztók szempontjából ez azért problémás, mert...

kizárhatja a boltok polcairól az árban versenyképes termékeket.

A hazai gyártók számára ez csupán egy illuzórikus, és valószínűleg csak átmeneti védőháló.

A szervezet véleménye szerint a valódi támogatás abban rejlik, hogy a magyar agrárpolitika kiemelten foglalkozzon az állattenyésztés, a tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlődésével. Ezen ágazatok hatékonyságának növelésével a szereplők képesek lennének versenyképes, akár nemzetközi szinten is értékesíthető termékeket előállítani, ami hosszú távon fenntartható növekedést biztosítana számukra.

A Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb jelentése szerint a tej- és tejtermék árak 2024-ben Magyarországon elsősorban a beszállítókra nehezedő költségek emelkedésének következményeként emelkedtek. A GVH több olyan tényezőt is azonosított, amelyek a hazai gazdaságpolitikai intézkedések, mint például a minimálbér emelése, az EPR-díjak és a rezsiköltségek növekedése által váltak aktuálissá – hívja fel a figyelmet az OKSZ.

Sokan úgy vélik, hogy ez a szabályozás hasonló ahhoz a 1988-as EU-s rendelethez, amely a kígyóuborka paramétereit, például a görbületét, hivatott megszabni. A 2009-ben eltörölt szabályozást Magyarországon sokan bírálat tárgyává tették, hiszen az soha nem volt annyira szigorú, mint a jelenlegi sajttörvényünk. A lex trappista értelmében például a hasáb formájú trappista nem tekinthető trappistának, míg az uborkagörbületet érintő jogszabály csupán annyit rögzített, hogy a görbe kígyóuborka nem kaphatja meg az első osztályú minősítést, de a kígyóuborka elnevezést megőrizheti.

A Tej Terméktanács korábban úgy nyilatkozott, hogy pozitívan értékeli a Magyar Élelmiszerkönyv trappista sajtra vonatkozó fejezetének megjelenését, amely várhatóan megtisztítja a piacot az átcímkézett, valójában nem trappista termékektől.

A múlt héten életbe léptek a szigorúbb előírások, amelyek kapcsán a szakmai szervezet kiemelte, hogy a sajtkészítmények nevének védelme messze túlmutat pusztán jogi kereteken. A fogyasztók egyre inkább tudatosan válogatnak a minőségi élelmiszerek között, így elengedhetetlen, hogy a hagyományos termékek, mint például a trappista sajt, megőrizzék eredeti értékeiket. A trappista, mint Magyarország legismertebb sajtja, kulcsfontosságú szereplője a hazai tejiparnak, amelynek gyártási kapacitása az utóbbi időszakban jelentős támogatások révén bővült, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez.

Az új szabályozás részletesen meghatározza a felhasználható összetevőket, valamint az alakra, méretre, tömegre vonatkozó követelményeket, továbbá az összetételi és érzékszervi jellemzőket. A Terméktanács különösen fontosnak tartja azt az előírást, amely tiltja a félrevezető jelölést és címkézést.