A James Webb űrteleszkóp révén sikerült megörökíteni az eddig felfedezett legeldugottabb galaxist, így új fényben tűnt fel az univerzumban rejtőző titkok egy része.
A formáció körülbelül 280 millió évvel az ősrabbanás után keletkezhetett.
A James Webb űrteleszkóp (JWST) legfrissebb megfigyelése újabb jelentős lépést jelent az űrkutatás történetében: sikerült felfedezni a valaha ismert legtávolabbi galaxist, amely mindössze 280 millió évvel az Ősrobbanás után világított. A MoM-z14 névre keresztelt galaxis a Mirage nevű kutatási projekt keretében került napvilágra, amelynek célja a korai univerzum galaxisainak pontos azonosítása volt. Az objektum vöröseltolódása z = 14,4, ami azt jelzi, hogy a fényét több mint tizennégyszeresére nyújtotta az univerzum folyamatos tágulása – ez az adat alapot ad a galaxis korának meghatározásához is.
Az MoM-z14 nem csupán egy halvány folt a teleszkóp látóterében: meglepően fényes, és ezzel egyre gyakoribb mintát követ a JWST által észlelt fiatal galaxisok között. A korábban felfedezett JADES-GS-z14-0 hasonló meglepetést okozott méretével és fényességével, több százmillió naptömegnyi csillaggal és 1600 fényévnyi kiterjedésével. Mindkét objektum különösen fényes fiatal csillagpopulációk által sugárzik, nem pedig fekete lyukak által, ami kihívást jelent a csillag- és galaxisformálódás jelenlegi modelljeinek.
A Webb teleszkóp infravörös érzékelő képességei messze meghaladják a Hubble és a Spitzer teleszkópok teljesítményét, lehetővé téve, hogy ne csupán az univerzum korai időszakában létező galaxisokat észleljen, hanem azok részletes szerkezetét és kémiai összetételét is alaposan megvizsgálja. Például az EGS23205 nevű spirálgalaxis, amely korábban homályosnak tűnt, a JWST segítségével most már világosan azonosítható, hiszen a középpontjában húzódó csillagcsík is felfedezésre került. Ez a megfigyelés megdönti azt a korábbi nézetet, amely szerint az ilyen bonyolult galaktikus felépítmények csak több milliárd év leforgása alatt alakulhatnak ki.
Az MoM-z14 különösen érdekes kémiai összetétele is új kérdéseket vet fel: a galaxis nitrogénben gazdag, ami hasonlóságot mutat a Tejútrendszer ősi gömbhalmazaival. Ez a jellegzetesség egy lehetséges új galaxisosztályt is felvet - az úgynevezett "kis vörös pontokat" -, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek az univerzum első csillagképződési szakaszainak megértésében.
