Mezőkeresztes városa történelmi lépést tett, hiszen ő lett az első település Magyarországon, amely úgy döntött, hogy megfosztja lakóit az elővásárlási jog lehetőségétől.
Mezőkeresztes, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szívében elhelyezkedő település, történelmi lépést tett, hiszen ő lett az első magyar község, amely saját önazonossági rendeletet alkotott - számol be róla a HVG. A helyi identitás megóvására irányuló jogszabály július elsején lépett érvénybe, ám a település vezetése már június 27-én meghozta a döntést, amelynek értelmében a helyi lakók kizárásra kerülnek az elővásárlási jogból.
A rendelet célja "Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát". Ezzel az önkormányzat "támogatja a helyben élők boldogulását", különösen azokat, akik a településen élnek, dolgoznak vagy családjuk köti őket a településhez.
A sietséget okát nem tudni, nem valószínű, hogy tömeges felvásárlásokra kerülne sor a közeljövőben: a település népessége az utóbbi években folyamatosan csökkent, az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát. Az elővásárlási jogról minden esetben egyedi eljárásban döntenek, egyes vevők, például helyi kötődésűek vagy állami támogatással vásárlók, mentességet élveznek.
A helyi önkormányzat álláspontja szerint az elővásárlási jog elsődleges célja a település közösségi értékeinek megőrzése. E jog által lehetőség nyílik közösségi terek kialakítására és lakhatási programok megvalósítására, továbbá megakadályozza a kizárólag nyereségérdekelt ingatlanvásárlásokat. Ezzel a lépéssel szeretnék elősegíteni, hogy a lakosság minél szélesebb köre maradjon a városban, így erősítve a helyi közösséget.
Az új szabályozás azonban jelentős adminisztratív terheket ró az adásvételi folyamatokra, akár 75-90 napos csúszást is okozhat, ami csökkentheti az ingatlanok értékét, és ronthatja a piaci forgalmat. Különösen a banki kölcsönnel vásárlóknak okozhat bosszúságot, mivel ha az ingatlan értéke időközben csökken, vagy nehezebben eladhatóvá válik, az befolyásolja a bank számára nyújtott fedezet értékét is. Emiatt a bank új értékbecslést kérhet, vagy akár megváltoztathatja a hitel feltételeit.
A parlament június elején szavazta meg azt a jogszabályt, aminek lényege, hogy a települések megakadályozhatják a lakosságszám túlzott növekedését, és dönthetnek arról, kik, milyen feltételekkel költözhetnek oda. Az önkormányzatok ehhez több eszközt kapnak: előnybe hozhatják a helyieket ingatlanvásárláskor, feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcím bejelentését, extra adókat vethetnek ki a beköltözőkre, sőt akár azt is előírhatják, hogy bizonyos feltételek mellett nem lehet lakcímet létesíteni a településen.
A korábbi, szigorúbb javaslatokhoz képest jelentős változások történtek a szabályozásban: mostantól nem lehet teljesen megtiltani, hogy olyanok, akik nem helyben élnek, ingatlant vásároljanak. Emellett azok, akik állami támogatást igényelnek ingatlanvásárláshoz, korlátozások nélkül költözhetnek be az új otthonukba.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a parlamenti vita során hangsúlyozta, a törvény nem kötelezettség, csak egy lehetőség azoknak az önkormányzatoknak, amik meg akarják őrizni településük arculatát és hagyományait, mert az utóbbi időben sok helyen gondot okozott a nagyszámú beköltözés, ezzel pedig megemelkedtek az ingatlanárak és túlterhelődtek a közművek. Ez főként a budapesti agglomerációban, a Balaton, a Velencei-tó környékén és nagyvárosok közelében lehet probléma.
A jogszabály az áprilisi Alaptörvény-módosításra alapozva rendelkezik arról, hogy a szabad költözéshez való jog nem sértheti a helyi közösségek azon jogát, hogy megőrizzék egyedi identitásukat.
