Mi rejlik a hétvégi szíriai tragédia mögött?

A szíriai biztonsági erők és Bassár el-Aszad megbuktatott elnökének hívei között zajló hétvégi, kétnapos összecsapások halálos áldozatainak száma már túllépte az ezret. Ez az esemény a legvéresebb konfliktusok közé tartozik a szíriai polgárháború 14 évvel ezelőtti kezdetétől számítva.

A legmegdöbbentőbb információ, hogy a brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) adatai szerint legalább 745 civilt gyilkoltak meg, legtöbbször kivégzésszerű módszerekkel. Továbbá, az új ideiglenes szíriai adminisztráció biztonsági erőinek 125 tagja, valamint az Aszad-rezsimhez kötődő milíciák 148 harcosa is életét vesztette. Néhány becslés szerint a halálos áldozatok száma valójában ennél is magasabb, körülbelül 1700 főre tehető. Ezen kívül Latakia város környékén széles területeken megszűnt az áram- és ivóvízellátás, ami súlyos humanitárius válságot idézhet elő.

A konfliktusok csütörtökön robbantak ki, miután a megbuktatott Aszad-rezsimhez lojális harcosok váratlanul támadást indítottak a biztonsági erők ellen a tengerparti Latakia tartomány Dzsableh nevű településén. Ez a széles körű és összehangolt akció jelentette az új vezetés számára a legnagyobb kihívást, amióta Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát decemberben megdöntötték. A lázadás leverése érdekében az új szíriai kormány sürgősen erősítést kért, és az ország különböző részeiből több ezer katona vonult a part menti területekre.

hogy a kormány célja a stabilitás helyreállítása és a polgárok biztonságának garantálása. Ahmed al-Saraa hangsúlyozta, hogy a múlt hibáiból tanulva minden erőfeszítést meg kell tenni a társadalmi kohézió erősítése érdekében. "Csak együttműködve, minden egyes állampolgárral a hátunk mögött érhetjük el a kívánt változásokat" – mondta. A kormány elkötelezett amellett, hogy párbeszédet folytasson a különböző politikai frakciókkal, és minden szinten biztosítsa a demokratikus folyamatok működését.

bárki, aki bántja a civileket, szigorú büntetéssel fog szembenézni ".

A helyi lakossággal szemben súlyos jogsértések történtek. A közösségi médián közzétett felvételeken több tucat áldozat holtteste látható, halomba gyűjtve al-Mukhtárijja településén. További videók mutatták be a biztonsági erők egyenruháját viselő harcosokat, akik brutális kivégzéseket hajtanak végre, és arra kényszerítik az embereket, hogy kutyaként ugassanak. Ezen kívül számos foglyot is dokumentáltak, akiket vertek és bántalmaztak.

Bár a felvételek esetleges hamisítottsága nem zárható ki, helyszíni beszámolók megerősítik azok hitelességét. Alavita falvak és városok lakói olyan szörnyű eseményekről számoltak be, melyek során fegyveresek nyílt utcákon vagy otthonaik bejáratánál lőttek le alavitákat, jellemzően férfiakat. Ezen kívül számos házat kifosztottak, majd felgyújtottak, ami tovább súlyosbítja a helyzet drámaiságát.

A harcok kilehelt füstje alatt a Földközi-tenger partvidékén élő civilek tömegesen hagyták el otthonaikat. A hírek szerint sokan menedéket kerestek a latakiai Hmeimim orosz katonai támaszponton, ahol hangosan skandálták: "Az emberek orosz védelmet kérnek!"

Az alaviták Szíria lakosságának körülbelül 10 százalékát alkotják, hitük muszlim és gnosztikus elemeket ötvöz, emellett gyakran zárkózott közösségnek tartják őket. Szíriában a szintén alavita Bassár el-Aszad vezette korábbi rezsim rájuk támaszkodott, így politikailag jelentős szerepük volt. Az arab ország partvidékén a mai napig nagy számban élnek, és a hozzájuk köthető fegyveresek ellenállnak az ország új vezetésének.

Ennek ellenére Szíria új vezetése biztosította a lakosságot arról, hogy uralmuk alatt senkinek sem kell félnie a bántalmazástól, és hogy nem lesznek a bosszúból elkövetett gyilkosságok áldozatai. A kormány biztonsági erőinek múlt héten végrehajtott, több száz alavita civil kivégzése azonban aggasztó félelemmel tölti el a vallási kisebbség tagjait.

Geir Pedersen, az ENSZ szíriai megbízottja, a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság védelme kiemelten fontos feladat. Franciaország kormányzata ezzel párhuzamosan hangot adott aggodalmának a "hitük miatt" célzott erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, és határozottan elítélte azokat. A francia külügyminisztérium emellett sürgette a szíriai hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a bűncselekmények átlátható és független kivizsgálása érdekében, valamint hogy az elkövetőket vonják felelősségre.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, vasárnapi nyilatkozatában határozottan elítélte a közelmúltban történt gyilkosságokat. "Az Egyesült Államok elítéli a radikális iszlamista terroristákat, beleértve a külföldi dzsihadistákat is, akik az utóbbi napokban civilek életét oltották ki Nyugat-Szíriában. Továbbá, az Egyesült Államok támogatja Szíria vallási és etnikai kisebbségeit, például a keresztény, drúz, alavita és kurd közösségeket, és mély együttérzését fejezi ki az áldozatoknak és családjaiknak" - mondta Rubio. Kiemelte, hogy "Szíria ideiglenes hatóságainak felelősségre kell vonniuk azokat, akik felelősek a kisebbségi közösségek ellen elkövetett mészárlásokért."

Törökország és Oroszország egyaránt aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi vérontás komoly fenyegetést jelent az egész régió stabilitására. Ezzel párhuzamosan Németország is felszólalt, kiemelve, hogy az összecsapások után sürgősen szükséges az "erőszakspirál" megelőzése.

Két, egymással ellentétes nézőpont került a felszínre. Az új szíriai vezetés álláspontja szerint a biztonsági erőik egyes tagjai, valamint az őket támogató, de nem feltétlenül közvetlen kapcsolatban álló személyek voltak felelősek a "visszaélésekért". Ezzel szemben az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja azt állítja, hogy ezek az egyének kollektív bűncselekményeket követtek el. A megfigyelőközpont jelentése arra utal, hogy a biztonsági erők és az új kormányhoz lojalitást valló fegyveres csoportok szándékosan hajtották végre a megtorlásokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincsenek meggyőző bizonyítékok, amelyek alátámasztanák ezeket a kijelentéseket. Emellett érdemes figyelembe venni azt a lehetőséget is, hogy az átmeneti kormány gyenge irányítása következtében olyan fegyveres csoportok működhetnek zavartalanul, amelyek önállóan és felelősség nélkül cselekszenek. Miközben a szíriai vezetés hivatalos vizsgálatot helyezett kilátásba, sokan úgy vélik, hogy ez csupán egy politikai manőver a nemzetközi nyomás mérséklésére.

A felek közötti feszültség kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a rendszerváltást követően az alaviták gazdasági érdekeltségeik elvesztésével súlyos válságba kerültek. Az új politikai berendezkedést egyes hozzájuk köthető milíciák nem fogadták el, és folyamatosan akciókat indítottak az új hatalom képviselői ellen. Ez a helyzet nem csupán feszültséget generált, hanem szinte elkerülhetetlenné tette a végzetes összecsapást.

A szíriai konfliktus tehát egy újabb véres fejezethez érkezett, és a vallási valamint etnikai feszültségek tovább fokozódnak. Az átmeneti kormány igyekszik megerősíteni hatalmát, de a brutalitásról szóló hírek jelentősen aláássák a nemzetközi közösség és a helyi lakosság szemében való legitimitását. Az alavita kisebbség bizalma az új vezetés iránt valószínűleg erősen megrendül, és egyes milíciák részéről újabb ellenállásra is lehet számítani, ami újra felerősítheti az erőszak spirálját.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: ha Ahmed al-Saraa adminisztrációja nem lesz képes megakadályozni az etnikai tisztogatások folytatódását és helyreállítani a rendet, az ország ismét a káosz szélére sodródhat.

A szerző a Migrációkutató Intézet élvonalbeli kutatójaként tevékenykedik.