Mi vár Szoboszlaira a közeljövőben? A Liverpool 140 millió eurós leigazolása jelentős változásokat hozhat Slot taktikájában.

Már tényleg csak órák (maximum egy-két nap) kérdése lehet, hogy lezáruljon a huzavona, és a Liverpool FC bejelenti a mintegy 140 millió euró ellenében szerződtetett Florian Wirtz megszerzését. A német karmestert vételára, képességei, és a csapat mezszponzora, az Adidas érdeke is a kezdőcsapatba predesztinálja. Magyarként joggal vetődik fel a kérdés: mi lesz a Wirtzhez nagyon hasonló posztokon bevethető Szoboszlai Dominik sorsa, aki a bajnoki címet hozó 2024-2025-ös szezonban Arne Slot vezetőedző első számú választása volt karmesterként? Az alábbiakban eláruljuk, miért nem kell félteni a magyar válogatott csapatkapitányát, és azt is, hogyan alakulhat át az ő szerepköre mellett az egész Liverpool játéka.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy Florian Wirtz a német rekordbajnok Bayern München csapatában folytatja karrierjét, a Liverpool egyetlen ajánlata teljesen felforgatta a helyzetet.

Május közepén, a német csapat és a klubvezetés örömteli ünneplése után a Marienplatzon, Vincent Kompany vezetőedző, valamint a Bayern vezérkarának több neves tagja - köztük Karl-Heinz Rummenigge, Uli Hoeness, Max Eberl és Jan-Christian Dreesen - egy belvárosi szállodában ült össze a középpályással és az ügyeit intéző édesapjával. Állítólag itt kezdődtek a problémák a müncheni fél számára: a Bild tudósítása szerint a Wirtz család tagjait cseppet sem vonzotta a felvázolt jövőbeli elképzelés, sőt, kifejezetten elriasztotta őket, hogy míg a vezetőedző arról beszélt, hogy a 22 éves tehetségre karmesterként számítana, addig Jamal Musialát a bal oldalon kívánja szerepeltetni. Eberlék pedig azt a víziót mutatták be, amely szerint Musiala és Wirtz a jövőben a háromtagú középpálya két nyolcas pozícióját foglalná el.

Ugyancsak a Bild írt róla korábban: a holland vezetőedző egyértelmű taktikai elképzelést vázolt, melyben állandó tízesként, a kezdőben csaknem bérelt helyet ígért Wirtznek. Magyar szempontból kissé fájó, hogy a német cikkben konkrétan úgy fogalmaznak: Alexis Mac Allisterrel és Ryan Gravenberch-kel a háta mögött...

A brit és a német forrásokban is visszatérő állítás: ez a találkozó döntötte el a versenyfutást a két kérő között. Wirtz innentől egyértelműen a Liverpool mellett foglalt állást.

Pontos szerepköröktől függetlenül annyi biztos, a magyar válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik - akinek a 2024-2025-ös kiírásban csaknem megkérdőjelezhetetlen helye volt a kezdőben - jóval nagyobb konkurenciaharcra számíthat a kezdőbe kerülésért, mint történt vele az előző kiírásban támadó középpályásként Curtis Jonesszal és Harvey Elliottal szemben. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy törvényszerűen a kispadra szorulna a nála is (70 millió euró 2023 nyarán) drágábban szerződtetett karmester miatt.

Az xfb Analytics által kifejlesztett Cube egy innovatív eszköz, amelyet már a legnagyobb futballklubok is előszeretettel alkalmaznak. Ez a rendszer a játékosok teljesítményét az adott ligában azzal a posztriválissal hasonlítja össze, akik legalább az összes játékidő harminc százalékát eltöltötték a pályán. A poszt meghatározása a játékos által a legtöbb időt eltöltött pozíción alapul. A vizualizációk percentilis értékeket tartalmaznak, amelyek megmutatják, hogy a vizsgált játékos a riválisai közül hány százaléknak teljesít jobban az adott kategóriában. A labdabirtoklási és támadási statisztikák 90 percnyi játékidőre vetítve jelennek meg, míg a védekezési adatok az ellenfelek 1000. labdaérintésére számítva kerülnek átlagolásra. A vizualizáció egyik kisebb hiányossága, hogy Wirtz a Bundesliga, míg Szoboszlai a Premier League átlagához viszonyítva lett elemezve. Ennek ellenére a két játékos eltérő szerepfelfogása és erősségei jól megfigyelhetők, különösen a támadások során, ahol a német játékos komplexebb megoldásokat alkalmaz, mint a magyar középpályás.

A Leverkusenből érkező középpályást főleg a kapu előtti döntéshozatala, a lövései, fejesei hatékonysága, valamint egy az egy elleni cselezőkészsége, támadóként megnyert párharcai teszik a támadójáték szempontjából jobb választássá karmesterként. Főleg egy tömörülő, nehezen bontható ellenféllel szemben lehet jobb opció. Ugyanakkor a csapat egyensúlya szempontjából kicsit sem mellékes, hogy védekezési intenzitása nemhogy a Bundesliga-átlagot, Szoboszlai mezőnymunkáját sem közelíti meg.

Faramuci módon, de éppen jó barátja, az egy sorral hátrébb játszó Trent Alexander-Arnold búcsúja utal arra, hogy Szoboszlai számára az új támadó középpályás érkezése ellenére is megmaradhat a fontos szerep az Anfield Roadon a következő szezonban.

Jeremie Frimpong érkezésével a Liverpool egy igazán dinamikus szélső védőt szerzett, aki Alexander-Arnold távozásával keletkezett űrt hivatott betölteni. Azonban ez nem jelenti, hogy a két játékos pályán betöltött szerepét egyszerűen össze lehetne hasonlítani. Sőt, a helyzet még ennél is összetettebb. Míg a statisztikák, mint például a kialakított helyzetek, a kapu előtti befejezések és a támadóharmadban, valamint a tizenhatoson belüli labdaérintések száma terén sok hasonlóság mutatkozik, a játékstílusuk és megoldáskészletük között óriási eltérések találhatók. Az angol és a holland szélső védő teljesen eltérő megközelítésekkel érik el ezeket az eredményeket.

Míg Alexander-Arnold jellemzően mindig a pálya centruma felé húzott labdakihozataloknál, és sokszor amolyan mélységi irányítóként futballozott (a tértölelő indítások, forgatások jelentős része tőle érkezett), Frimpong klasszikus vonalszélső. A holland labdarúgó leginkább a sebességére és az egy az egy elleni cselezési készségére épít. Szépíthetjük, ahogyan szeretnénk, de míg az angolt az átlag feletti kreativitás és játékolvasási képesség jellemezte, addig Frimpong inkább kiemelkedő sebességével vívta ki az európai topklubok elismerését. Ráadásul nagyon kevés labdaérintéssel dolgozik a saját térfelén, ergo a labdakihozatalokban sem vállal komoly szerepet. Hasonlóság persze még akad: védekezésben mind a ketten kifejezetten sebezhető figurák, főleg a Slot által alkalmazott alapelv mellett, aki egyáltalán nem szereti túltelíteni a pálya szélét, rendre egy embert tart a vonal menti zónákban, azaz egy az egy elleni szituációkba keveredve.

Szoboszlai Dominik szerepe a 2024-2025-ös szezonban újabb bizonyítékát adta kiemelkedő munkabírásának és sokoldalúságának. A magyar középpályás, aki képes mélységi szervezőként brillírozni, remekül pótolhatja Alexander-Arnoldot, miközben védekezésben is kiemelkedőt nyújt, alig maradva el Ryan Gravenberch teljesítményétől, aki előrefelé sokkal kevesebb veszélyt jelent. Jürgen Klopp irányítása alatt egy évvel ezelőtt már megmutatta, hogy nem riad vissza attól, hogy az átmenetek során hátrébb húzódjon, akár a jobb bekk szerepét is magára vállalva, ezzel fedezve a területeket a labdavesztések esetén. Így Frimpong vagy a saját nevelésű Conor Bradley, aki a szezon végén hosszabbítja meg szerződését, nyugodtan száguldozhat a vonalon egészen az ellenfél tizenhatosáig.

A magyar középpályás 2024 őszén, amikor a régi csapata, az RB Leipzig ellen lép pályára, a következőképpen fogalmazta meg a helyzet lényegét:

Készen állok bármire a csapatomért, még akkor is, ha a gólok és gólpasszok helyett a háttérmunkára jut nagyobb szerep. Számomra a leglényegesebb a közös siker, és hangsúlyozom, hogy nem az számít, ki szerzi a gólokat, hanem hogy együtt érjük el a céljainkat.

Ebben az értelmezésben nem annyira Wirtz-re kell fókuszálnunk – akinek, valljuk be, valóban jobbak a statisztikái, mint Szoboszlainak, hiszen ő inkább a támadósorhoz közel, amolyan háromnegyedes szerepben brillírozik – hanem sokkal inkább Gravenberch-re, aki az elmúlt évben kényszerszűrőként remekelt, de nem a megszokott posztján játszott. A kezdőbe való bejutásért vívott harcban az előző idény statisztikái inkább Szoboszlai győzelmét valószínűsítik. Habár Gravenberch, a mélyebbről építkező stílusa miatt, több passzal (54,9) és azon belül is progresszív passzal (47,7) próbálkozott, a 30 métert meghaladó átadások terén (133 vs. 104) és azok minőségében (71,4% vs. 61,5%) már Szoboszlai javára dől a mérleg.

Érdemes alaposan megvizsgálnunk a két liverpooli középpályás, Szoboszlai és Gravenberch, védelmi és labdás fázisokban mutatott teljesítményét, hogy jobban megértsük, miért lehet reális lehetőség, hogy Szoboszlait a következő idénytől fél sorral hátrébb irányítsa Slot. A pontosabb összehasonlíthatóság érdekében Gravenberch idei statisztikáit Szoboszlai egy évvel korábbi adataival vetettük össze. Klopp idejében Szoboszlai szerepköre hasonlóbb volt ahhoz, amit később Slot alkalmazott a holland játékossal, és ez a hasonlóság várhatóan az új idényben is érvényes lesz, amikor a magyar középpályás szerepe átalakulhat a csapaton belül.

A fenti ábrán világosan megfigyelhető, hogy a két játékos védekezési intenzitása szoros összhangban áll az adott szezon Premier League-átlagával (51 és 52 százalék), azonban az általuk alkalmazott eszközök és játékstílusuk lényegesen eltér egymástól.

Gravenberch például kevesebb szerelési kísérlettel dolgozik, de azok jóval hatékonyabbak, összességében labdaszerzések terén - legalábbis a földön - jóval kiemelkedőbb Szoboszlainál, aki a 2023-2024-es kiírásban a posztriválisok átlaga alatt teljesített valamelyest. Ezt azonban a magyar középpályás remekül kompenzálja a fejpárbajaival és az apróbb, főleg taktikai jellegű szabálytalanságaival. A Cube adataiból jelenleg nem lehet kiolvasni, de a Premier League honlapján elérhető statisztikákból jól lehet következtetni a két játékos ellenfelekkel szembeni nyomásgyakorlásaira is, utóbbi ugyancsak Szoboszlai fölényről árulkodik, alátámasztva mindazt, amit a szezon végéhez közeledve a SkySportsnak adott interjúban mondott.

A futóteljesítményem javult, de a támadóharmadban még mindig lehetnék nyugodtabb. Biztos vagyok benne, hogy idővel ebben is fejlődni fogok még (...) a jobb oldalon hatalmas területeket kell lefedeznem és védekeznem. Néha fáradtnak érzem magam, azt gondolom, ha kevesebbet kéne futnom, több erőm maradna a befejezésekre. De a lényeg a csapat sikere, ha jók az eredmények, minden játékos boldog.

- utalt áprilisban ismét a már korábban is említett játékfilozófiájára.

Ami viszont Alexander-Arnold sérülése után különösen lényegessé válik, az a már korábban említett mélységi irányító szerepkör. Ebben a tekintetben a magyar válogatott csapatkapitánya jelentősen felülmúlja Gravenberch-t.

Érdemes alaposabban szemügyre venni Szoboszlai teljesítményét a hosszú passzok terén, valamint a nyomás alatt tanúsított ellenálló képességét. Az adatok mellett érdemes megemlíteni, hogy a 30 méternél hosszabb átadások esetében a szakértők szerint az 50 százalékos passzpontosság már jónak számít. Szoboszlai viszont mindkét liverpooli idényében túlteljesítette ezt a küszöböt: az első szezonjában 59, míg a legutóbbiban 71 százalékos passzpontosságot ért el az fbref.com adatai alapján.

Összességében elmondható, hogy labdatartás szempontjából Gravenberch talán stabilabb teljesítményt nyújt, viszont Szoboszlai sokkal bátrabban kísérletezik a támadóharmadba való bejuttatással. Ez a megközelítés kockázatosabb megoldásokat igényel, legyen szó dinamikus indításokról vagy merész felpasszokról. A két edző, Slot és Klopp eltérő filozófiája is hozzájárul ehhez a különbséghez, de mélyebb elemzés alapján Szoboszlai sokkal gyakrabban érkezett a tizenhatos környékére. Akár egy-egy labdaérintés, akár lövések vagy kulcspasszok révén, az exmünchenihez képest lényegesen aktívabb volt a legutóbbi idényben.

Megint-megint csupa olyan kvalitás, amire Alexander-Arnold hiányában nagyobb szüksége lesz megmaradt játékosaitól Arne Slotnak.

A holland vezetőedzőre volt játékosai szerint mindig is jellemző volt, hogy szerette aszimmetrikus taktikai hadrendben pályára küldeni a csapatait, mindez azt jelenti, hogy például az egyik védőt sokkal támadóbb szerepkörrel bízta meg, a másik oldalira ellenben teljesen konzervatív feladatokat bízott. Ugyanez igaz csapatai középpályájára is, csak épp fordított előjellel: ha a jobb oldali védő a progresszívabb, akkor a két hatos közül inkább a bal oldali lehet aktívabb a támadások segítésében (és ugyanez igaz fordítva), léphet fel gyakrabban a tizenhatos közvetlen előterébe, vagy kerülhet egyszerűen box-to-box középpályás, avagy nyolcasokat idéző szerepkörbe a meccsek nagyobb részében.

Slot többnyire ragaszkodik a 4-3-3/4-2-3-1-es kiindulási alakzatból, ez aztán később labdával már 2-4-4 vagy akár 2-3-5 is lehet. A Liverpoolnál jellemzően letámadáskor két négyes lánccal próbálkozott a szezon nagy részében, ilyenkor épp Szoboszlai lépett előrébb a center mellé, sőt, sokszor ő volt a csapat "csúcsa", aki felelt azért, hogy megválassza a presszing megindításának pillanatát. Középen rendre Gravenberch maradt a leginkább vissza, de az is gyakorta előfordult, hogy Ibrahima Konaté lépett be a középpályások közé, és Andy Robertson húzódott Virgil van Dijk mellé utolsó emberként biztosítani sikertelen labdaszerzés, vagy épp az átmenet közbeni labdavesztés és kontratámadások esetére.

Ebben a helyzetben, ha Kerkez vagy az éppen aktív bal oldali védő lép előre, a jobb oldali hatos szabadabban mozoghat, ami tökéletes lehetőséget teremt Szoboszlai számára, hogy mind a támadó, mind a védekező szerepében a legjobb képességeit kamatoztathassa. Ráadásul terület is rendelkezésére állna, hiszen Wirtz hajlamos arra, hogy a pálya középső tengelyétől kicsit balra mozduljon el...

Ha már balra mozgás!

A Liverpool középpályás sora ellenféltől függően rengeteg lehetőséget kínál, azonban van egy harmadik alternatíva is, amely magyar szempontból különösen érdekes. Ebben az esetben Wirtz nem a tízes pozícióban szerepel, hanem a bal oldali félterületről támadja az ellenfelet. Ezt a szerepkört kifejezetten gyakran betöltötte leverkuseni pályafutása kezdeti szakaszában, és a Transfermarkt adatai szerint a jelenlegi szezonban is hat alkalommal láthattuk őt ebben a pozícióban.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár a Liverpool bal oldali középpályásai közül Luis Díazt több szaúdi együttessel és az FC Barcelonával is összeboronálták, míg Cody Gakpót állítólag a Bayern München csábítja, erre a posztra a sajtóhírek alapján Slot nem keres túl aktívan alternatívát. A bal oldali támadó poszton egy Wirtzhez hasonló profilú futballista szerepeltetése ugyancsak illene a holland mester korábbi munkásságában tapasztaltakhoz; egyúttal biztosítaná a teret egy Kerkez jellegű, sebességből és többnyire beadásokból élő vonalszélső felfutásaihoz.

Mennyire lehet ez egy reális lehetőség? Az alábbiakban Díaz, Wirtz és Szoboszlai hőtérképeit láthatjuk, amelyek megmutatják, hol helyezkednek a labdával a 2024-2025-ös idény bajnokijai során. A hőtérképek alapján világosan látszik, hogy melyik két játékos mintázata mutat nagyobb hasonlóságot egymáshoz.

A fentiek alapján a legkevésbé sem lennénk meglepve, ha a Liverpool a szezon elején kitartana a bajnoki címet szállító trió mellett középen (Alexis Mac Allister, Gravenberch, Szoboszlai), és Wirtz egy fél sorral előrébb, a bal oldali támadó helyén kapna bizonyítási lehetőséget. Főleg akkor, ha egy új kilences megszerzése reményében a terveknek megfelelően pénzzé teszi a klub Díazt és Klopp utolsó, balul elsült igazolásainak egyikét, Darwin Núnezt. (Utóbbit Szaúd-Arábia mellett állítólag Madridból, az Atlético irányából is csábítják.)

Magyar nézőpontból mindenképpen biztató a helyzet: Szoboszlai Dominik számára a pályán számos lehetőség nyílik, hogy megmutassa tehetségét. Vezetőedzője remekül építheti be őt a csapat stratégiájába, ugyanúgy, ahogy a frissen szerződtetett, borsos áron megszerzett Wirtz-t is. Ezúttal talán egy kicsit hátrébb, de így is kulcsszerep várhat rá.

"Nem félek tőle. Ha valakit 150 millió euróért vásárolnak meg, valószínű, hogy nem a kispadon fog ülni. Viszont ki kell találni, hogyan tudnánk együtt játszani" - nyilatkozta Szoboszlai néhány nappal ezelőtt az RTL kamerái előtt.

Az adatok elemzése alapján nem kizárható, hogy Arne Slot képes lesz megvalósítani ezt az álmot.

A cikk a Cube futballanalitikai elemzőszoftver adatai alapján készült. Ha szívesen olvasna még hasonló tartalmakat, kövesse a Stationt és a Cube-ot!