Miért volt "kevés" áldozata Magyarország legnagyobb földrengésének? Az 1763-as esemény, amely a mai esztergomi területen történt, sokak számára megrázó élmény volt, de az áldozatok számának viszonylag alacsony volta több tényezőnek is köszönhető. Előszö

Az utóbbi fél év során Magyarországon több kisebb földrengés zajlott, legutóbb július elején a Csongrád környékén tapasztalt 3,6-os magnitúdójú rezgés rázta meg a talajt. Hazánk történetének legnagyobb földrengése 1763-ban következett be Komáromban, ahol a 6,3-as erősségű mozgás súlyos pusztítást végzett, és több mint 60 életet követelt.

Az elmúlt hat hónap során, januártól július közepéig, a magyarországi szeizmológiai megfigyelések szerint számos kisebb földrengést észleltek, különösen a déli és nyugati megyékben. Ezen események túlnyomó része viszonylag alacsony magnitúdójú volt (1-2,5 M), és jellemzően nem jártak komoly károkkal vagy sérülésekkel. A legutóbbi jelentős földmozgás Csongrád térségében történt, július 5-én, amikor is egy 3,6 magnitúdójú rengés rázta meg a környéket; ezt követően pedig már több utórengés is észlelhető volt a következő napokban.

Magyarország történetének legjelentősebb földrengése 1763. június 28-án, hajnal 5 és 6 óra között rázta meg Komárom városát. Ezt a különleges eseményt a földrengés.hu weboldalon is megörökítették.

A jelentések szerint a 6,3-es magnitúdójú földrengés következtében a város egyharmada romba dőlt, 63 ember vesztette életét, és több mint 120-an sérültek meg.

A szakértők véleménye szerint a történések viszonylag kevés áldozattal jártak, ami főként a korabeli építkezési szokásoknak köszönhető. A könnyű és rugalmas parasztházak jól viselték a földmozgásokat, míg a magas, kőből készült épületek még nem voltak elterjedtek ebben az időszakban.

A térségben ezt követően folyamatosan éreztették hatásukat a jelentősebb földrengések, amelyek csupán az 1850-es évek után kezdtek el egyre ritkábban megjelenni.