Mikotoxinok mindenütt jelen vannak? Még a természet lágy öle sem mentes tőlük.
Egy új tanulmány szerint a vadon élő aranysakálok is szennyezett táplálékon keresztül találkoznak penészgombamérgekkel. A jelenség súlyos ökológiai következményekkel járhat.
Egy friss kutatás során a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének szakemberei felfedezték, hogy a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, más néven mikotoxinokat találtak. Ez a megállapítás aggasztó jeleket mutat a helyi ökoszisztéma egészségére vonatkozóan.
A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is - írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A mikotoxinok olyan vegyületek, amelyeket különböző penészgombák állítanak elő, és leggyakrabban a gabonafélékben találkozhatunk velük. A sakálok táplálkozása rendkívül sokszínű: nemcsak növényi eredetű ételeket fogyasztanak, hanem kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is kedvelik. E táplálékok révén könnyen összefuthatnak mikotoxinokkal, ami egészségügyi kockázatokat jelenthet számukra.
- csatolták hozzá.
Ezek az anyagok jelentős egészségügyi veszélyt hordoznak, nem csupán az állatvilág, hanem az emberek számára is - hívta fel a figyelmet a kutatói közösség. Megfigyeléseik során azt is észlelték, hogy a mikotoxinok szintje eltérő mértékben jelentkezik a különböző korú és nemű állatok esetében.
Aranysakál - fénykép: R.M.S. Ratnayake - commons.wikimedia.org
Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének.
"Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében" - idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét.
A tanulmány rávilágít arra, hogy
A vadon élő állatok egészségi állapota szoros kapcsolatban áll az emberi tevékenységekkel, különösen a mezőgazdasági gabonatermesztéssel, amely az élelmiszertermelés egyik alapvető pillére. Emellett a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítése is jelentős hatással van erre a kapcsolatra. Az ilyen tevékenységek egyaránt formálják a természetes élőhelyeket és befolyásolják az állatpopulációk jólétét.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Forrás: MTI
Indexkép forrása: pixabay.com
