Mit tegyünk, ha fegyverrel támadnak meg minket? Az első és legfontosabb lépés, hogy próbáljunk meg megőrizni a nyugalmunkat. Igyekezzünk értékelni a helyzetet: lehetőség szerint nézzük meg, hogy van-e kiút vagy lehetőség a menekülésre. Ha úgy érezzük, hog


Az erőszakos cselekmények sajnálatos módon beleszövődtek a mindennapi életünk szövetébe. Fontos, hogy tudatosan reagáljunk ezekre a helyzetekre, mivel egyetlen rossz döntés vagy mozdulat könnyedén az áldozat szerepéből az elkövető szerepébe sodorhat minket. Ilyen esetekben pedig a hatóságok előtt nem hivatkozhatunk arra, hogy csupán jogos önvédelmet gyakoroltunk. A helyes lépések és a jogi keretek ismerete elengedhetetlen, erről pedig a közelmúltban a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője tartott egy tájékoztató előadást.

Az utóbbi napok eseményei a Blaha Lujza téren egy igazán zűrös szituációt hoztak magukkal: egy részeg férfi folyamatosan kereste a konfliktust a járókelőkkel, míg végül rátalált egy olyan emberre, aki nem hagyta magát. Hosszas dulakodás kezdődött közöttük, míg egy harmadik férfi hiába próbálta megnyugtatni a kedélyeket, az összecsapás nem állt meg. Nem sokkal később, az Árpád híd környékén, egy drogügylet balul sült el, ami verekedéshez vezetett, és a feszültség csúcspontján előkerült egy kés is. Az erőszakos cselekmények sajnos egyre gyakoribbá válnak a közterületeken, és fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miként reagálunk ezekre a helyzetekre. Az egyetlen mozdulat, ami áldozatból elkövetővé tehet minket, könnyen megtörténhet, ha nem vagyunk elég óvatosak.

Ha erőszakos eseménnyel találkozunk az utcán, és nem vagyunk részesei a bűncselekménynek, akkor nem kell félnünk attól, hogy bírósági eljárás elé kerülünk, hiszen ebben az esetben csupán szemtanúi vagyunk a történteknek. Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője egy előadás során részletesen kifejtette, hogy a jogalkotó nem várja el senkitől, hogy hősies módon beavatkozzon egy verekedés során. Fontos hangsúlyozni, hogy jogunk van nemcsak saját magunk, hanem mások védelmére is.

Nem kell megvárnunk, hogy ránk lőjenek vagy megtámadjanak. Ha a jogtalan támadással közvetlenül fenyeget meg minket valaki, akkor tehetünk arra lépést, hogy elhárítsuk a veszélyt

„Ez nem lehet a megtorlás vagy a bosszú eszköze” – hangsúlyozta dr. Ujvári, miközben a szavainak súlyát igyekezett megerősíteni.

Mint megjegyezte, ha az erőfölényt a támadó ellen fordítjuk, visszaütünk, akkor már nem lehet önvédelemre hivatkozni, mivel mi is elkövetőkké váltunk. Provokáció esetén is jobb megőrizni a hidegvérünket, nem éri meg a "kocsma előtt lerendezni" az esetleges nézeteltéréseket.

A kollégiumvezető hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárások során gyakran hallani olyan védekezéseket, ahol a vádlott arra hivatkozik, hogy csupán véletlenül keveredett bele egy verekedésbe, és nem játszott aktív szerepet. Fontos azonban észben tartani, hogy még ha fizikailag távol is maradunk a konfliktustól, ha ismerjük a támadót vagy rokoni kapcsolatban állunk vele, akkor is könnyen bajba kerülhetünk. Jelenlétünk ugyanis pozitív fényt vethet a provokáló félre, ami azt jelentheti, hogy bűnsegédként tekintenek ránk, és így komoly következményekkel kell szembenéznünk. A legokosabb lépés, ha világossá tesszük a külvilág számára, hogy nem támogatjuk a támadó cselekedeteit. Ennek érdekében érdemes elhagyni a helyszínt, vagy a bántalmazott személy érdekében segítséget kérni. Csak így kerülhetjük el, hogy a hatóságok minket is felelősségre vonjanak a garázdaság miatt.

Ha fizikailag is részt veszünk az eseményekben, akkor társtettesekké válhatunk, ami nagyobb büntetést vonhat maga után az eljárás során. Más szóval, nem szükséges megvárnunk, hogy a fenyegető légkörben ténylegesen bekövetkezzen a támadás; ha visszaütünk, már mi is az elkövetők táborába tartozunk.

"A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók" - ezt már dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke emelte ki a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón.

Az ügyforgalmi adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

A Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalmában is észlelhető a trendek változása, hiszen 2024 során az előző évhez képest 5,3 százalékkal több ügy érkezett. Ez a növekedés a Fővárosi Ítélőtábla kiváló munkájának köszönhetően még szembetűnőbb, hiszen a lezárt ügyek száma 9,4 százalékkal emelkedett, túlszárnyalva az országos átlagot. A növekvő ügyforgalom ellenére a tábla időbeli teljesítménye kiemelkedően kedvező, hiszen 2024-ben a Kollégiumai összesen 2260 peres ügyet zártak le, amelyből 99,3 százalékot egy éven belül sikerült befejezni.

Az 5199 nemperes ügy 72,5 százaléka 3 hónapon belül, 88,4 százaléka féléven belül, míg 99,98 százaléka 1 éven belül befejezésre került. Mint kiderült, a 2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8 százalékos arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5 százalékának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4 százaléka 1 éven belüli időtartamra esett.

Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztják - közölte az ítélőtábla vezetője. Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került lezárásra. A befejezett ügyek döntő többsége, 70 százaléka helybenhagyó, 3 százaléka hatályon kívül helyező, 8 százaléka megváltoztató, míg 19 százaléka egyéb döntéssel zárult. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85 százalékban eredménytelen volt.

Related posts