A háztartások jelentős mértékben vásároltak állampapírokat.
Elérkezett az igazság pillanata a lakossági állampapírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint februárban a háztartások 337,4 milliárd forintnyi állampapírt adtak el, túlszárnyalva a vásárlásaikat, ami a náluk lévő állomány csökkenését eredményezte. Jelenleg 13 527,1 milliárd forintra esett vissza az összeg, ami féléves mélypontot jelent. Ilyen mértékű állampapír-visszaváltásra és a megújítás elmaradására még soha nem volt példa a lakossági befektetők körében. Bár névértéken számolva az állomány minimálisan emelkedett, a Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) származó kamatok döntő többsége nem az állampapírpiacra került vissza.
Február végére a háztartások értékpapírokban lévő megtakarításai az állampapírpiaci kiáramlásnak köszönhetően csaknem 200 milliárd forinttal csökkentek végül. 32 272 milliárd forintnyi értékpapír maradt a számlákon, ebből 27 930 milliárd volt magyar kibocsátású, a többi külföldi kötvény, részvény vagy befektetési alap volt. A nagy nyertesei a hónapnak a befektetési alapok voltak, a hazai alapokba több mint 114 milliárd forintnyi friss pénz került, külföldi alapokba pedig 53 milliárd forintot tettek a kisbefektetők.
Ezzel a háztartások befektetési alapokban lévő megtakarítása 13 941 milliárd forintra nőtt, és hat év után először ismét meghaladta az állampapírokban lévő értéket. A februári 500 milliárd forintos kamateső tehát jelentős részben az alapok piacára került - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A hozamra éhes befektetők az alapok mellett viszonylag jelentős összeget csoportosítottak át a részvénypiacra is. Csaknem 30 milliárd forintért vásárolt a lakosság hazai részvényeket, és külföldi papírokba is került 7,2 milliárd forint. Magyar részvényekben a hónap végén így 2224,5 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami történelmi rekord, külföldi részvényekben pedig csaknem 930 milliárdot. Ami meglepő, hogy ezúttal nem az OTP volt a kedvenc, a részvénypiacra érkező friss pénzből 25,4 milliárd forintnyi nem pénzügyi vállalatok papírjaiba került, bankpapírokat csak 7,5 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A márciusi állampapír-kamatfizetések hozhattak még újabb friss pénzeket a részvénypiacra, de nagyságrendileg ilyen állapotban érhette a magyar befektetőket is az amerikai extra vámok miatti áprilisi tőzsdei sokk, aminek ma még kiszámíthatatlan a vége.
Február hónap nem hozott kedvező fordulatot az állampapírok mellett a többi hitelpapír piacán sem. A háztartások által birtokolt banki kötvények összértéke 633 milliárd forintra csökkent a hónap végére. A kisbefektetők körében az egyéb vállalati kötvények iránti érdeklődés is minimális, mindössze 29 milliárd forintnyi ilyen eszközt tartanak a számláikon. A tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta a vállalatok nem kísérleteztek lakossági kötvénykibocsátással, így a piac ezen szegmense továbbra is stagnál.
Februárban a lakossági értékpapírszámlákon nem volt elérhető jelzáloglevél, de márciusra ez a helyzet megváltozhatott. Az MBH csoport hosszú idő után úgy döntött, hogy fix kamatozású jelzálogleveleket kínál a kisbefektetők számára. Az új, hároméves futamidejű értékpapír évi 7 százalékos kamatot kínál, és márciusban elérhetővé vált a jegyzés. Ezen kívül a bankok különböző kombinált betéti ajánlatokat is hirdetnek, amelyek hasonló, 7-10 százalékos fix kamatokat kínálnak, rövidebb futamidővel. A CIB Tandem, a Gránit Hozampár és a K&H Mixe keretein belül a magas betéti kamatok érdekében a megtakarítók egy részét befektetési jegyek vásárlására fordítják - tájékoztat a Bank360.hu.
