Netanjahu jelentős bejelentést tett, amely kulcsfontosságú lehet a gázai konfliktus jövőjére nézve. Milyen irányt vehet most a háború? - Pénzcentrum

Izrael kormánya jóváhagyta a Gázai övezet katonai ellenőrzésének kiterjesztését, ami belföldön és külföldön egyaránt jelentős ellenállásba ütközik. A politikai-biztonsági kabinet döntése alapján Izrael átveszi az irányítást Gáza város felett, miközben a közel két éve tartó konfliktus egyre több kritikát vált ki - közölte a Portfolio.

Az izraeli politikai-biztonsági kabinet péntek hajnalban jóváhagyta a Gáza város feletti ellenőrzés átvételére vonatkozó új stratégiát. Ez a döntés közvetlenül Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentése után született, amelyben kifejtette, hogy az ország célja a teljes övezet katonai fennhatóság alá vonása.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az izraeli védelmi erők készülnek Gázaváros ellenőrzés alá vonására, miközben humanitárius segítséget nyújtanak a harci zónákon kívül élő civil lakosságnak. Barak Ravid, az Axios tudósítója egy izraeli tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a tervek között szerepel a civilek evakuálása, ezt követően pedig egy szárazföldi hadművelet indítása a térségben.

Netanjahu a Fox News-nak adott csütörtöki interjújában kiemelte, hogy céljuk egy biztonsági övezet kialakítása. "Nem kívánunk ott kormányozni, és nem akarunk kormányzati szereplőként megjelenni" - fogalmazott a miniszterelnök. Elmondta, hogy Izrael szeretné az arab erők kezébe adni a terület irányítását, de nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy pontosan mely országokra vonatkozik ez a terv.

A teljeskörű ellenőrzés újból érvényesítené Izrael 2005-ös döntését, amikor is az ország elhagyta Gázát, de továbbra is megőrizte a határok, légtér és közművek feletti irányítást. A jobboldali politikai csoportok ezt a lépést tartják felelősnek a Hamász 2006-os hatalomra jutásáért.

A Hamász egy közleményben válaszolt, amelyben "nyílt puccsnak" nevezte Netanjahu kijelentéseit a tárgyalási folyamat ellen. A szervezet szerint "Netanjahu tervei az agresszió fokozására egyértelműen jelzik, hogy meg kíván szabadulni a foglyaitól, és hajlandó feláldozni őket."

Egy jordániai forrás a Reuters szerint kijelentette, hogy az arab országok "csak azt támogatják, amivel a palesztinok egyetértenek és amiről ők döntenek", hozzátéve, hogy a gázai biztonságot "legitim palesztin intézményeken keresztül" kellene biztosítani.

Jeruzsálem csütörtök estéje feszültséggel teli volt, amikor több száz ember gyűlt össze, hogy kifejezze ellenérzését a háború kiterjesztésével szemben. A tüntetők határozott hangon követelték a katonai akciók azonnali leállítását és a túszok szabadon bocsátását. A demonstrálók szívszorító arcképeket tartottak a magasba, amelyek az még mindig fogva tartott túszok arcát idézték fel, ezzel is hangsúlyozva elégedetlenségüket a kormány válságkezelésével kapcsolatban.

Izraeli hivatalos források tájékoztatása szerint körülbelül 50 túsz maradhat Gázában, akik közül 20-an valószínűleg életben vannak. A korábban kiszabadított túszok többsége tárgyalások révén nyerte vissza a szabadságát. A júliusban megszakadt tűzszüneti megbeszélések folytatása a Hamász részéről a humanitárius segélyek emeléséhez van kötve.

Az izraeli hadsereg közlése szerint Gáza területének mintegy 75 százalékát tartja ellenőrzése alatt. A közel 2 millió lakos többsége az elmúlt 22 hónap során többször kényszerült otthona elhagyására, miközben a segélyszervezetek figyelmeztetnek, hogy a lakosság az éhínség szélén áll.

Információk szerint az immár két éve folyamatosan háborúzó izraeli védelmi erők (IDF) vezetőségében és állományában is növekszik az elégedetlenség a konfliktus folyamatos elhúzódása miatt.