A Bázeli Bizottság továbbra is szigorú maradt: a svájci óriásbankot továbbra is szoros kontroll alatt tartják.
A globális bankfelügyeleti szerv vezetője úgy véli, hogy a svájci tőkekövetelmények nem jelentenek hátrányt a helyi pénzintézetek számára, ellentétben a UBS álláspontjával, amely a kormány szigorító intézkedései ellen érvel - számol be róla a Reuters. A UBS aggasztónak tartja, hogy az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok nemrégiben elhalasztotta a Bázel III legfrissebb verziójának életbe léptetését, ami potenciálisan versenyhátrányt okozhat a svájci bankok számára.
A svájci szabályozási keretrendszer a tőkeelemek minősítésében nagyobb rugalmasságot kínál, mint sok más ország hasonló rendszere. Éppen ezért, ha csupán a tőkekövetelmények numerikus értékére koncentrálnánk, az félrevezető lehet - mondta Neil Esho, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság főtitkára a Reutersnek adott interjújában.
"A magasabb szám nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot, ha figyelembe vesszük a tőke minőségét" - tette hozzá Esho.
Nem fogadnám el azt az érvet, hogy a svájci bankok hátrányos helyzetben lennének más bankokhoz képest.
Esho rámutatott, hogy a UBS-nek tavaly a kockázattal súlyozott eszközök 14,82%-át kellett Tier 1 tőkeként tartania, ami több, mint a Deutsche Bank 13,20%-a, de kevesebb, mint az amerikai Morgan Stanley 15%-a. Esho arra is felhívta a figyelmet, hogy a svájci szabályok például nagyobb arányban engednek beépíteni Additional Tier 1 kötvényeket a tőkébe, szemben más országokkal, amelyek inkább a Core Equity Tier 1 formákat preferálják.
A bázeli vezető észrevételei befolyásolhatják a júniusra tervezett hivatalos svájci szabályozási javaslat vitáját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem az ő feladata, hogy tanácsokat adjon a kormányoknak.
Elemzők véleménye szerint a UBS-nek a hatályos szabályozási keretek között is folyamatosan növelnie kell a tőkeállományát. Stefan Stalmann, az Autonomous elemzője, 2030-ra 16,27%-os tőkearányt prognosztizál.
A UBS szerint egy új "extrém" szabályozás esetén a Tier 1 arány akár 22,4%-ra is emelkedhet.
A UBS a Credit Suisse 2023-as összeomlását követően a svájci kormány által kidolgozott tervekkel összhangban akár 40 milliárd dollár többlettőkét is kénytelen lesz fenntartani a fúzió előtti szinthez viszonyítva. Colm Kelleher, a bank elnöke a legutóbbi közgyűlésén kifejtette, hogy a jelenlegi "Swiss Finish", azaz a nemzetközi szabályok svájci kontextusban való alkalmazásának sajátos módja már most is akadályozza a bank működését.
A Bázeli Bizottság főtitkára viszont támogatni látszik a svájci kormány terveit, miszerint a UBS-nek több tőkét kellene Svájcban tartania. Esho szerint a bázeli keretrendszer biztosítja, hogy a bankoknak elegendő tőkéjük legyen a teljes konszolidált csoportban, de nem garantálja, hogy ott van a tőke, ahol szükség van rá.
