A Belügyminisztérium garanciát vállal arra, hogy a rendőrség nem fog alkalmazni automatizált arcfelismerő rendszereket a bírságolás során, így a jövőben sem várható ilyen jellegű intézkedés.

A Pride-felvonulás után felmerült a kérdés, hogy vajon a rendőrség képes-e és hajlandó-e tömegesen bírságolni mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerés segítségével. A hatóságok végül nem mutattak érdeklődést az ötlet iránt, de az is kiderült, hogy még ha akarnának is, a technikai korlátok miatt ez nem lenne kivitelezhető.

Hadházy Ákos írásban érdeklődött a Belügyminisztériumtól arról, hogy létezik-e vagy terveznek-e bevezetni olyan rendszert, amely a rendőrségi kamerák felvételeit arcfelismerő mesterséges intelligencia segítségével elemzi. A kérdés célja az volt, hogy megtudja, van-e lehetőség arra, hogy az így azonosított személyek automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, szabálysértési bírságot kapjanak, például az ügyfélkapu rendszerén keresztül.

A független képviselő azért tette fel kérdését a rendészeti tárcának, mert - ahogy július elején a Facebook-oldalán is megosztotta - úgy értesült, hogy a rendőrség tömeges bírságolásra készül a június 28-án megrendezett budapesti Pride-felvonulás kapcsán. Ezt a rendezvényt a hatóságok ugyan megtiltották, de ennek ellenére, vagy talán éppen emiatt, 200-300 ezer résztvevőt vonzott.

Hadházy akkor úgy értesült, "készül az az "összekötő" rendszer, ami a kamerával rögzített és arcfelismerő mesterséges intelligenciával beazonosított képek alapján automatikusan ki is küldi a büntetéseket az ügyfélkapun keresztül", és a szabálysértők 80 ezres büntetést kaphatnak - akár Kőszeg Ferenc is, aki 86 évesen gyalogolt végig.

Miközben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke amnesztiát ígért a potenciálisan megbüntetett személyek számára, Orbán Viktor miniszterelnök a történéseket "visszataszító és szégyenletes" jelzőkkel illette. Jogvédő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a tömeges bírságolás nem lenne helyénvaló lépés. Végül a rendőrség bejelentette, hogy nem indítanak eljárásokat az ügy kapcsán.

A Hadházynak megküldött írásbeli válaszában Rétvári Bence államtitkár kifejtette, hogy a rendőrség, ha szeretné, akkor sem lenne képes mesterséges intelligencia által végzett arcfelismerés alapján tömeges eljárásokat indítani. Ennek oka egyrészt a technológia korlátossága, másrészt pedig az, hogy az ilyen lépések jogi szempontból is kifogásolhatóak lennének. Azt írta:

a vétkességi alapú szabálysértési eljárásban nincs jogszabályi lehetőség az automatikus - emberi ellenőrzés nélküli- döntéshozatalra, így a rendőrségen nem működik és nem is áll fejlesztés alatt a kérdésében körülírt informatikai rendszer."

Rétvári Bence kifejtette: "Az európai uniós és a hazai adatvédelmi jogszabályok egyértelműen megfogalmazzák, hogy tilos olyan döntéseket hozni, amelyek kizárólag automatizált adatkezelésen alapulnak, ha ezek hátrányos joghatással bírnak az érintettekre, vagy jelentős mértékben befolyásolják őket." Ezzel a jogi tilalommal kapcsolatban már korábban is megjelentek cikkek a HVG-ben, és az EU is elkezdett vizsgálódni az ügyben.

A Pride körüli jogi helyzet rendkívül összetett: a Budapest Büszkeség menetét a Fővárosi Önkormányzat saját rendezvényeként hirdette meg, mégis a rendőrség betiltotta azt. Ezt a döntést jogvédő szervezetek és Karácsony Gergely vezette önkormányzat is vitatta, érvelve amellett, hogy a menet jogi értelemben fővárosi rendezvénynek számít, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá. Ennek következtében nem volt szükséges sem bejelenteni, sem pedig megtiltani az eseményt.

A rendőrség továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Pride rendezvény jogtalan gyűlésnek számít, azonban a hatóság döntése szerint a résztvevők büntetésétől való elállás mögött az áll, hogy a felvonulók számára nem volt világos a jogi keret. Ennek nyomán a rendőrség megszüntette a Greta Thunberg ellen indított eljárást, valamint a Pankotai Lili ellen folyamatban lévő ügyet is lezárta.

Karácsony Gergely ellen, akit a Mi Hazánk politikai képviselője, a szivárványos zászlókat tépkedő Novák Előd jelentett fel, jelenleg is zajlik az eljárás, amelyet szervezőként indítottak. Érdekesség, hogy Novák volt az, aki előterjesztette azt a törvényjavaslatot, amely az állami és önkormányzati épületekről kitiltaná a szivárványos zászlót. Az Orbán-kormány ezt a kezdeményezést végül határozat formájában életbe léptette.

A HVG is írt róla, hogy a Magyar Helsinki Bizottság meleg munkatársa úgy érzi, a puszta létezését is betiltotta a rendőrség egy rendezvény megtiltásával, mert ott melegként szólalt volna fel. A minap David Pressman, az USA volt budapesti nagykövete pedig azt üzente az amerikai elitnek, hogy tanuljon a Pride-on vonuló magyar fiataloktól.

Rétvári Bence államtitkár Hadházy Ákos kérdésére adott válasza egyértelművé tette, hogy arcmás-azonosítással lehetőség van eljárások megindítására, azonban ez nem történik meg tömegesen, és nem vonatkozik egyszerű szabálysértésekre. A HVG nemrégiben részletesen foglalkozott ezzel a témával, hangsúlyozva, hogy a Pride-on részt vevők azonosítása és esetleges büntetése rendkívül hosszú folyamatot venne igénybe.