A koszovói választásokon a kormánypárt győzelmet aratott, azonban nem tudta megszerezni a többséget.
Az elsődleges adatok szerint a vasárnapi koszovói választásokon a jelenlegi miniszterelnök pártja került a vezető pozícióba, azonban Albin Kurti kormányfő híveinek nem sikerült elérniük a kormányzáshoz szükséges többséget.
A szavazatok 41,99%-ának megszerzésével, 73 százalékos feldolgozottság mellett, a baloldali Önrendelkezési Mozgalom Pártja jelentős helyzetbe került. Ez a szám azt jelzi, hogy a koalíciós lehetőségek továbbra is nyitottak a választáson részt vevő három további párttal - állapította meg az AP.
A választások során a második legtöbb szavazatot a Koszovói Demokrata Párt (PDK) kapta, amelynek vezetői jelenleg a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság fogságában vannak, háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádak miatt. A PDK a szavazatok 22,68%-át tudta megszerezni.
A Koszovói Demokratikus Liga (LDK), az ország legidősebb politikai ereje, 17,9 százalékos támogatottságával a harmadik pozíciót foglalja el, míg a Szövetség Koszovó Jövőjéért 7,56 százalékos részesedéssel büszkélkedhet.
Albin Kurti már vasárnap este, a végleges eredmények ismerete nélkül győzelmet jelentett, és közölte, hogy kész a kormányalakításra.
Albin Kurti jelenlegi helyzete a nyugati hatalmak szemében nem éppen kedvező, miután kormánya olyan intézkedéseket hozott, amelyek feszültséget szítottak Szerbiában és a szerb közösségek körében. Ezek között szerepel a szerb valuta és a Szerbiából Koszovóba irányuló dinár-átutalások tilalma, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO által vezetett KFOR stabilizáló erő figyelmeztette a pristinai vezetést, hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől, mivel attól tartanak, hogy ez újabb etnikai konfliktusokhoz vezethet.
A 2008-as függetlenedés óta ez az első alkalom, hogy a koszovói parlament kitöltött egy teljes, négyéves mandátumot. Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Sulyok Tamás köztársasági elnök január elején egy különleges térképpel ünnepelte a schengeni bővítést, amelyen Koszovó Szerbia területeként szerepel. Ez a megjelenítés ellentmondásban áll Magyarország hivatalos álláspontjával, amely elismeri Koszovó függetlenségét.
