Egy olyan forróság vár ránk, amelynek elviselése igencsak próbára teszi majd a tűrőképességünket: a gyilkos hőség ismét beköszönt - Agrárszektor.
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Az elmúlt héten a Dunántúlon, majd a keleti országrészben is jelentős csapadék hullott. A hétvégén érkező hidegfront különösen a Dunántúlra és a Tisza-menti régióra hozott 5-20 mm közötti esőt, míg nyugatabbra helyenként 25-60 mm is lehullott – derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A középső országrészben és a Tiszántúl nagyobb részén azonban csupán csekély csapadék érkezett, de hétfő este egy magassági hidegörvény a keleti és északkeleti területekre is hozott 5-20, néhol pedig 30-50 mm esőt. Szerdán egy gyenge hidegfront érkezett, amely már csak minimális csapadékot, több helyen 1 mm-t sem meghaladó mennyiséget hozott. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege jelentős területi eltéréseket mutatott, de az ország nagy részén a sokéves átlag alatt maradt. A csapadék mennyisége sokfelé 10-25 mm között változott, és foltokban 30-60 mm is lehullott, míg a középső és keleti országrészben több helyen csupán 1-4 mm eső esett.
A 30 napos csapadékösszeget is hasonló területi eloszlás jellemzi, északnyugaton, délnyugaton és a keleti határszélen többfelé 90-130 mm-t mérhettünk, ami akár jelentősen meghaladja a sokéves átlagot, hazánk nagy részén azonban csak 30-70 mm, a Duna-Tisza közén 20-30 mm esett, ami jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál. A 90 napos csapadékösszegben pedig országszerte negatív eltérés mutatkozik.
Az aszály terjedése az elmúlt hét folyamán csökkent, azonban a középső országrészben a helyzet romlott. A felszíni talajréteg nedvességtartalma több helyen még kedvező, ám a lehullott csapadék mennyiségétől függően jelentős eltérések figyelhetők meg. A középső talajréteg már szélesebb területeken kritikusan száraz, míg fél méternél mélyebben az ország szinte minden pontján a nedvesség hiánya tapasztalható.
A Dunántúlon a hőmérséklet 2-3, míg a Dunától keletre 1-2 fokkal alacsonyabbra esett az ilyenkor megszokott értékekhez képest. Éjszakánként számos helyen a hőmérséklet 15 fok alá süllyedt, míg csütörtök reggel a levegő hőmérséklete 10 fokot mutatott. A nap folyamán pedig általában 25 és 30 fok között mozogtak a hőmérsékleti értékek, ám a Dunántúlon vasárnap és hétfőn még ennél is hűvösebb időre számíthattunk.
A nyári növényeket súlyosan érintette a június és július eleji csapadékhiány, ami látványosan megmutatkozik a növényállományok állapotában. Bár az utóbbi hónapban az északnyugati és keleti területeken jelentős esőzések öntözték a földeket, sok helyen a növények fejlődése elmaradt a megszokott szinttől, zöld tömegük pedig lényegesen kisebb lett. A csapadék eloszlása miatt jelentős területi eltérések figyelhetők meg: a középső országrészben széles körben gyenge terméshozamokra lehet számítani, különösen a kukoricánál, ahol a csövek kialakulása is elmaradt. Ezzel szemben vannak olyan vidékek, bár kisebb kiterjedésűek, ahol a kilátások még elfogadhatónak mondhatók.
A kukoricának és a napraforgónak a következő két hét során jelentős mennyiségű csapadékra lenne szüksége ahhoz, hogy egészségesen fejlődhessen, azonban sajnálatos módon úgy tűnik, hogy ez a vízmennyiség nem fog megérkezni. Ez a helyzet országszerte tovább súlyosbítja a terméskilátásokat.
Az elmúlt 4-5 napban gyakran és többfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező körülményt teremtett a gombás megbetegedések kialakulásához. A párás időszakok ugyan jellemzően rövidebbek voltak, de az éjszakai és kora reggeli órákban a nagyobb csapadékot kapott helyeken hosszabb párás időszakok is előfordultak.
Az NDVI vegetációs index térképei a július közepén tapasztalható állapotokat tükrözik. Az index értéke a korábbi, enyhe növekedést követően általában ismét csökken, ami az év ezen időszakára jellemző tendencia. Az anomália térképen az északkeleti és délnyugati területek kivételével nagymértékű negatív eltérések figyelhetők meg, amelyek a súlyos aszály következményeit tükrözik. Az Alföldön a helyzet a legkritikusabb, ahol a természeti viszonyok rendkívül kedvezőtlenek.
A kukoricatermesztés szempontjából kedvező 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenlegi értékei leginkább 1000 és 1160 foknap között mozognak. A déli régiókban tapasztalhatóak a magasabb számok, míg az északi területek inkább alacsonyabb értékeket mutatnak. Az idei hőösszeg körülbelül 130-170 foknappal marad el a tavalyi adatoktól, viszont a sokéves átlagot 10-50 foknappal túllépjük. Kivételt képez az északkeleti országrész, ahol a hőösszeg kissé a várakozások alatt teljesít. Ez arra utal, hogy a vegetáció jelenlegi állapota jelentősen elmarad a tavalyi szinttől, de összességében mégis inkább átlagosnak mondható, vagy esetleg kismértékben előrébb jár.
Az előttünk álló 8-10 napban döntően anticiklon alakítja időjárásunkat, így napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hőmérséklet a hét végéig emelkedik, vasárnap már 33-38 fok körül alakulnak a maximumok, de éjszakánként jellemzően 20, helyenként 15 fok alá hűl le a levegő. Átmeneti, kismértékű felfrissülést egy vasárnap térségünket súroló hidegfront hozhat, melynek nyomán nagyobb területen megélénkül majd a szél, és hétfőre a hőmérséklet is visszaesik pár fokkal. Keddtől azonban visszatér a hőség, és lehűlés illetve némi csapadék csak a jövő hétvégén érkezhet. Addig jellemzően igen száraz lesz a levegő, napközben 30% alá csökken a páratartalom, ami éjszakánként sem lesz 60%-nál magasabb. A fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, a mezőgazdasági aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog. Magas UV-sugárzás is várható, ami az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél napégést okozhat.
