Itt egy olyan hőség vár ránk, ami valóban próbára teszi majd a tűrőképességünket: a gyilkos kánikula ismét beköszönt - Agro Napló.
Az elmúlt tíz nap esői, záporai hazánk területének bő egyharmadán alapos, míg a Duna-Tisza közén igen gyér öntözést nyújtottak. Sajnos a következő tíz napban is ezzel a csapadékkal kell beérnie a magyaroknak, mert a jövő hétvégéig számottevő esély sem mutatkozik esőre. Napos, száraz idő várható 30 fok fölötti csúcshőmérsékletekkel és gyakori légköri aszállyal, ami nem csak szántóföldi növényeink fejlődését nehezíti, de az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél is megnöveli a napégés veszélyét.
Az elmúlt héten, amely mögöttünk áll, először a Dunántúlon, majd pedig múlt vasárnaptól a keleti országrészben is jelentős csapadék hullott. A hétvégén a hidegfront fokozatosan átvonult, különösen a Dunántúl és a Tisza-menti területeken, ahol 5-20 mm csapadékot hozott magával. Nyugaton azonban a csapadék mennyisége helyenként 25-60 mm-re is rúgott – derül ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A középső országrészben és a Tiszántúl nagy részén viszont az eső mennyisége elmaradt, hétfő este azonban egy magassági hidegörvény többfelé is hozott 5-20 mm, sőt, néhol 30-50 mm csapadékot hazánk keleti és északkeleti harmadába. Szerdán egy gyenge hidegfront érkezett, amelyből csupán 1 mm-t sem meghaladó eső esett. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege tehát jelentős területi eltéréseket mutat, de az ország nagy részén a sokéves átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott. Sok helyen 10-25 mm közötti mennyiség, foltokban pedig 30-60 mm közötti csapadék érkezett, míg a középső és keleti országrészben sokszor csak 1-4 mm jutott.
A 30 napos csapadékösszeget is hasonló területi eloszlás jellemzi, északnyugaton, délnyugaton és a keleti határszélen többfelé 90-130 mm-t mérhettünk, ami akár jelentősen meghaladja a sokéves átlagot, hazánk nagy részén azonban csak 30-70 mm, a Duna-Tisza közén 20-30 mm esett, ami jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál. A 90 napos csapadékösszegben pedig országszerte negatív eltérés mutatkozik.
Az aszály terjedése az utolsó hét során csökkent, azonban a középső országrészben a helyzet súlyosbodott. A felszínhez közeli talajréteg nedvességtartalma általában még megfelelő, de jelentős eltérések figyelhetők meg a lehullott csapadék mennyiségétől függően. Ezzel szemben a középső talajréteg már szélesebb területeken kritikusan száraznak számít, míg a fél méternél mélyebben található talajrétegekben országszerte alig van nedvesség.
A hőmérséklet a Dunántúlon 2-3, a Dunától keletre 1-2 fokkal alakult alacsonyabban az ilyenkor szokásosnál. Éjszakánként többször, többfelé hűlt 15 fok alá, csütörtök reggel 10 fok a levegő, napközben pedig jellemzően 25 és 30 fok közötti értékeket mérhettünk, de a Dunántúlon vasárnap és hétfőn ennél is hűvösebb volt.
A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár az elmúlt egy hónapban főként északnyugaton és keleten jelentős csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenebbek, zöld tömegük kevesebb maradt az ilyenkor szokásosnál. A csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek, a középső országrészben kiterjedt területen nagyon rossz termés várható, a kukoricán például nem képződött cső, azonban vannak vidékek (ez jóval kisebb terület), ahol még elfogadhatók a kilátások.
A kukorica és a napraforgó számára a következő két hétben jelentős mennyiségű esőre lenne szükség, ám úgy tűnik, hogy erre nem számíthatunk. Ez az ország különböző részein tovább súlyosbítja a terméskilátásokat.
Az utóbbi 4-5 napban a növények levelein tartósan megült a víz, ami kedvező táptalajt biztosított a gombás megbetegedések számára. Bár a párás időszakok általában rövidebbek voltak, az éjszakai és kora reggeli órákban a hevesebb csapadékot kapott területeken hosszabb ideig is megfigyelhető volt a nedvesség.
Az NDVI vegetációs index térképek a július közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a korábbi átmeneti, kis mértékű növekedés után jellemzően ismét csökken, ahogy az évnek ebben a szakában jellemző szokott lenni. Az anomália térképen az északkeleti és délnyugati tájak kivételével nagy a negatív eltérés, ami a súlyos aszály hatását mutatja, a legrosszabb helyzet az Alföldön alakult ki.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1000 és 1160 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 130-170 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.
Az előttünk álló 8-10 napban döntően anticiklon alakítja időjárásunkat, így napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hőmérséklet a hét végéig emelkedik, vasárnap már 33-38 fok körül alakulnak a maximumok, de éjszakánként jellemzően 20, helyenként 15 fok alá hűl le a levegő. Átmeneti, kismértékű felfrissülést egy vasárnap térségünket súroló hidegfront hozhat, melynek nyomán nagyobb területen megélénkül majd a szél, és hétfőre a hőmérséklet is visszaesik pár fokkal. Keddtől azonban visszatér a hőség, és lehűlés illetve némi csapadék csak a jövő hétvégén érkezhet. Addig jellemzően igen száraz lesz a levegő, napközben 30% alá csökken a páratartalom, ami éjszakánként sem lesz 60%-nál magasabb. A fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, a mezőgazdasági aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog. Magas UV-sugárzás is várható, ami az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél napégést okozhat.
