Pénzügyi csapda Moszkvának: az Európai Unió újabb eszközt vet be a helyzet kezelésére.

A hurok Oroszország körül tovább szorosabbá válhat az Európai Unió pénzügyi nyomásgyakorló intézkedéseinek következtében. Brüsszel tervezete szerint Moszkvát felvennék a pénzmosás ellen bevezetett "szürkelistára", ami jelentős átvilágítási kötelezettségeket róna az orosz érintettségű pénzügyi tranzakciókra. A döntés politikai támogatottsága már most is erős, és a hivatalos bejelentés várhatóan a következő hétre esik.

Az Európai Unió újabb pénzügyi szankciókat mérlegel Moszkvával szemben: Oroszországot a pénzmosás elleni "szürkelistára" helyezheti, értesült a Financial Times brüsszeli forrásokból. A javasolt lépés, amelyhez az Európai Parlament többségi jóváhagyása szükséges, már most jelentős politikai támogatásnak örvend, habár hivatalos bejelentés még nem történt.

A listázás Moszkva számára jelentős reputációs kockázatot hordozna, emellett szigorúbb ellenőrzési kötelezettségeket vezetne be az uniós pénzintézetek számára minden olyan tranzakció esetében, amely orosz érintettségű szereplőkkel függ össze.

Bár az Európai Bizottság a héten szerette volna bejelenteni az új szürkelistát, végül "adminisztratív/procedurális okok" miatt elhalasztotta azt, és várhatóan a jövő hét elején kerül sor a bejelentésre. A késlekedés ellenére egyértelmű, hogy Oroszország listázásának politikai támogatottsága jelentős mértékben megvan: Markus Ferber német EP-képviselő, aki a néppárti gazdaságpolitikai koordinátora, úgy fogalmazott, hogy "óriási támogatás" övezi Oroszország felvételét.

Ez a lépés összhangban van az EU hosszú távú terveivel, amelyek célja Oroszország gazdasági elszigetelése, mint válasz a háborús agresszióra.

A pénzmosás elleni harc során Brüsszel eddig főként a FATF (Pénzügyi Akciócsoport) által közzétett listákra támaszkodott. Azonban egyre több európai parlamenti képviselő, közöttük Ferber is, azt hangsúlyozza, hogy az EU-nak saját, független értékelési rendszert kellene kidolgoznia. A FATF ugyanis csupán a jogi keretek meglétét ellenőrzi, anélkül, hogy figyelembe venné azok gyakorlati alkalmazásának tényleges hatékonyságát.

Ez különösen releváns Oroszország esetében, amelynek FATF-tagságát felfüggesztették az Ukrajna elleni invázió után.

A lista véglegesítése nem csupán technikai kérdés, hanem politikai egyezkedések eredménye is. A FATF-alapú javaslatban például az Egyesült Arab Emírségek és Gibraltár szerepelt volna a kivett országok között, azonban tavaly az Európai Parlament többsége ezt a javaslatot elvetette.

A baloldali és liberális politikai képviselők aggodalommal figyelték az Emírségek pénzügyi átláthatóságának hiányosságait, míg a spanyol konzervatívok arra törekedtek, hogy Gibraltárt fenntartsák a listán, politikai nyomásgyakorlás céljából.

Mivel a parlamentnek a lista teljes egészében kell döntenie, ez a helyzet eddig megakadályozta a konszenzus létrejöttét, hiszen a részletek körüli viták folyamatosan megakasztják a folyamatot.

A bizottság most abban bízik, hogy Oroszország felvétele átbillentheti a politikai egyensúlyt. A Financial Times szerint több parlamenti csoport is úgy látja, hogy Moszkva listázása "érzelmi többletet" adhat a javaslatnak, amely így könnyebben átmehet az EP-n. Közben az Emírségek azt kommunikálják, hogy a pénzmosás elleni szabályozás nem tartozik a folyamatban lévő uniós kereskedelmi tárgyalások körébe, bár Abu-Dzabi részéről nyilvánvaló az igény a normalizációra.

A szürkelistára való felkerülés nem csupán reputációs problémákat okoz az érintett országok számára, hanem gyakorlati szempontból is jelentős anyagi terheket ró rájuk. Az Európai Unió pénzügyi intézményei számára ilyenkor megnövekedett átvilágítási és jelentéstételi kötelezettségek lépnek életbe minden olyan tranzakció esetén, amely az érintett országra vonatkozik. Ez a helyzet drasztikusan megnöveli a banki és pénzforgalmi műveletekhez kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi terheket, ezzel tovább súlyosbítva a helyzetet.