Az árak falat emelnek Európa közepén: sürgető megoldásokra van szükség!

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkei kapnak helyet. Ezek a írások a szerzők egyéni nézőpontját tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztői csapatának hivatalos álláspontját. Ha van kedve hozzászólni a témához, ne habozzon, küldje el írását a [email protected] címre. A megjelent véleménycikkeket itt találja meg.

A villamosenergia-szektor zöldítésének két kiemelten fontos mozgatórugója a nap- és a szélenergia térnyerése. Azonban a 2024-re kiéleződő kihívásokat vizsgálva megállapítható, hogy a megújuló erőművek folyamatos terjedése

egyre inkább az időjárás hatásainak kiszolgáltatottá válik a villamosenergia-ellátás.

ennek következtében pedig intenzíven növekszik az időszakos piaci anomáliák száma. A nappali időszakban gyakran alakul ki túlkínálat, az esti órákban pedig túlkereslet. Ennek következtében 2024-ben Európa túlnyomó részén többszáz órában került negatív tartományba az áramár, ezen felül a 250 EUR/MWh feletti áramáras órák száma is jelentősen megszaporodott.

Az árak kiegyenlítődését akadályozó tényezők közé tartoznak a határkeresztező kapacitások korlátai, amelyek miatt Európában időnként "árfalak" alakulnak ki. Ezen kívül a negatív árak és a környezetvédelmi okokból adódó korlátozások egyre növekvő nyomást gyakorolnak a Paksi Atomerőmű működésére. Ez különösen aggasztó, mivel a Paksi Atomerőműhöz hasonló zsinórtermelő erőművek kulcsszerepet játszanak az energiaellátás stabilitásának biztosításában.

Az elemzett piaci anomáliák rávilágítanak arra, hogy a villamosenergia-piac aktuális dinamikája több ponton is sürgős szabályozói újragondolást követel. Noha a szélsőséges ármozgások inkább kivételes eseményeknek számítanak, hatásaik egyértelműen érezhetők a piacon. Az átlagos villamosenergia-árak az elmúlt évek 30-50 EUR/MWh szintjéről jelentősen, 70-100 EUR/MWh-ra emelkedtek. A negatív árak legnagyobb elszenvedői a termelői oldalon találhatók, míg a kiugróan magas árakat főként a felhasználók kénytelenek viselni.

Talán nem véletlen, hogy egyesek már régebben is megénekeltek hasonló gondolatokat: "220 felett" nem csupán új lehetőségek nyílnak meg, hanem a villamosenergia-piac résztvevői is újragondolják a világ működését (Csepregi et al., 1981). Míg a napközbeni túlkínálat idején "valaki kiszáll", hiszen a negatív árak miatt leállásra kényszerül (például a Paksi Atomerőmű), addig az esti csúcsidőszakokban "valaki elszáll", mivel csak ekkor tud jelentős bevételt realizálni (mint a gázturbinás erőművek esetében). Ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és kiegyensúlyozott energiarendszert építhessünk, elengedhetetlen a szélsőséges helyzetek hatékony kezelése, amihez technológiai és gazdasági megoldások egyaránt szükségesek lehetnek, például energiatárolók telepítése és a KÁT-rendszer újragondolása.

Az időjárásfüggő erőművek jelentős mértékű térnyerése előtti kiegyensúlyozott keresleti és kínálati viszonyok mára jelentős mértékben felborultak. A nappali termelés naperőművek miatt olyan mértékű, hogy piaci anomáliákat idéz elő. A nappali időszakok túlkínálata így negatív áramárakat eredményez.

A kiugróan alacsony (negatív) áramárak: leginkább olyan időszakokban jelentkeznek, amikor a napos és szeles időjárás együttesen jelentős mértékű megújulóenergia-termelést eredményez, miközben a villamosenergia-fogyasztás viszonylag alacsony. Ekkor a megújulók termelése olyan jelentős, hogy elméleti szinten meghaladná a pillanatnyi fogyasztást. Ekkor a rendszer működésének fenntartása érdekében a "felesleges" energiát

negatív áron értékesítik, hogy ösztönözzék a fogyasztást vagy csökkentsék a termelést.

A nulla vagy negatív áramáras órák előfordulásának száma 2019 és 2024 között drámai növekedést mutatott. Ez a jelenség különösen az olyan országokban vált egyre gyakoribbá, amelyek jelentős mértékben építenek a megújuló energiaforrásokra, mint például a nap- és szélenergia. Ezt a trendet leginkább Németország és Belgium példáján figyelhetjük meg.

A déli országokban, mint például Spanyolország és Portugália, a negatív áramárak ritkán bukkannak fel, azonban az árak gyakran megközelítik a nulla eurós szintet, különösen napfényes időszakokban. Ezekben a régiókban a dinamikusan alkalmazkodó megoldások, mint például a duzzasztógátas vízerőművek és víztározók, valamint a rugalmasan szabályozható termelők, mint a gázerőművek, jelentős szerepet játszanak a negatív árak előfordulásának csökkentésében. Ennek eredményeként a piac képes saját magát kiegyensúlyozni.

A negatív áramárak kihívásaira adott lehetséges válaszok közé tartozik a megújuló energiaforrások termelésének leszabályozása, időszakos korlátozása, illetve az egyedi árszabás megszüntetése.

A korábban említettek mellett egy másik lehetséges motiváló tényező lehet a tárolási kapacitások fejlesztése, továbbá a fogyasztási szokások optimalizálása is, amit például okosmérők és rugalmas árazási modellek alkalmazásával érhetünk el.

A kiugróan magas áramárak mögött álló jelenség: a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, egyre inkább kiszorítják a hagyományos, rugalmasan szabályozható erőműveket a nappali termelési időszakokból. Ennek következtében ezek az erőművek kénytelenek a termelést olyan időpontokban végezni, amikor az időjárás változékonysága miatt a megújuló források nem képesek áramot generálni, például az esti csúcsidőszakokban. Ezért a hagyományos erőművek rövidebb idő alatt is képesek lennének a beindítással járó fix költségeik fedezésére szükséges bevétel jelentős részét előteremteni.

Ezért ezekben az időszakokban jelentősen magasabb áron végzik a termelést.

Az energiaárak drámai emelkedése figyelemre méltóan magas szintekre emelkedik, különösen az esti órákban, amikor csupán a költségesebben működő erőművek képesek áramot termelni. 2019 és 2024 között a 250 EUR/MWh feletti áramáras órák száma jelentős növekedésen ment keresztül. Ezen új piaci dinamikák komoly kihívás elé állítják az energiapiaci szereplőket, akiknek rugalmasan kell reagálniuk a hirtelen árugrásokra, és a rendszerirányítóknak is feladatuk, hogy fenntartsák a kiegyensúlyozott és stabil energiaellátást.

A piac két fő megközelítéssel tudja természetes módon kezelni a rendkívül magas energiaárakat:

Az utóbbiak esetében a szabályozható erőművek, mint például a gázturbinák és vízerőművek telepítése, kulcsszerepet játszik a keresleti csúcsokhoz való rugalmas alkalmazkodásban. Ezen kívül az energiatárolási technológiák, mint az akkumulátorok és a szivattyús tározós erőművek, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nappali időszakban keletkezett többlettermelést tároljuk, és azt a fogyasztási csúcsok idején visszajuttathassuk a rendszerbe.

Az árfal megjelenése: Ha lokális szinten túlkereslet vagy túlkínálat alakul ki, akkor az európai villamosenergia-piacok szoros összekapcsoltsága segíthet az árak kiegyenlítésében.

A határkeresztező kapacitások és bizonyos hálózati komponensek korlátozottsága viszont gátolja a piacok közötti hatékony energiakölcsönzés megvalósulását.

Amikor egy országon vagy régión belüli helyi hálózati elemek is szűkösséget okoznak, a lokális túlkínálat vagy túlkereslet nem tud más piacokra eljutni. Ez megakadályozza az egységes európai piac hatékony működését. A határkeresztező kereskedelem célja az lenne, hogy az alacsonyabb árú túlkínálat helyéről energiát szállítson magasabb árú hiányzó piacokra, kiegyenlítve ezzel az árakat. A határkeresztező kapacitások és egyes hálózati elemek szűkössége azonban nemcsak a negatív árak fennmaradásához járulhat hozzá, hanem a kiugróan magas árak kialakulását sem ellensúlyozza, azaz az energiaárak kiegyenlítését jelentősen befolyásolja az egyes országok között.

Lényeges azonban hangsúlyozni, hogy...

A határkeresztező kereskedelem önállóan nem elegendő a szélsőséges árak megszüntetésére, különösen akkor, ha ezek a jelenségek több országot is érintenek egyidejűleg.

Amennyiben egy adott régióban folyamatosan negatív árak keletkeznek, az energiacsere mechanizmusa nem képes az árak harmonizálására. Ráadásul, a szállítási lehetőségek kihasználásával akár más piacokon is megjelenhetnek hasonlóan kedvezőtlen árak.

A különböző termelési struktúrákkal és infrastrukturális adottságokkal bíró országok között időről időre jelentős eltérések figyelhetők meg a villamosenergia áraiban, amit részben a korábban említett sajátosságok generálnak. Habár ezek az árkülönbségek általában csupán rövid időtartamúak - akár néhány órán keresztül is fennállhatnak - mégis figyelemre méltó hatást gyakorolnak, mivel a rendszer működésének gyengeségeire világítanak rá. Ezen árkülönbségek legszembetűnőbb megnyilvánulása az úgynevezett "árfal", amely az európai villamosenergia-piac egyik időszakos, de figyelemre méltó jelensége.

Az "árfal" fogalma akkor válik relevánssá, amikor markáns árkülönbségek alakulnak ki a különböző kontinensbeli régiók között. E jelenség különösen a közép- és délkelet-európai országokat érinti, szemben a nyugat-európai térségekkel. A "fal" nyugati oldalán az árak általában alacsonyabb szinten stagnálnak, míg a keleti oldalon ezek akár a duplájára vagy tripplájára is rúghatnak. Az árfal kialakulásának fő mozgatórugói a határokon átívelő infrastrukturális kapacitások korlátozottsága és a különböző piaci környezetek közötti eltérések.

Az árfal megszüntetésben kulcsfontosságú azon a kritikus hálózati elemek bővítése, ahol a szállító infrastruktúrában szűkület alakul ki (ez egyes esetekben maguk a határkeresztező metszések, más esetekben belső pontokat jelent) a hálózati infrastruktúra fejlesztése minél hamarabb megvalósuljon. A balkáni, illetve a kelet-európai régió jellemzően Magyarországon keresztül kapcsolódhat a hálózat nyugat-európai részével, így a szűkületek feloldása egyes délkelet-európai piaci szereplőknek is gazdasági érdeke lehet.

Az említett hálózatbővítési lehetőségek mellett az energiatárolási technológiák, mint az akkumulátorok és a szivattyús tározós erőművek is kulcsszerepet játszhatnak a piaci egyensúly fenntartásában. Ezek a megoldások a túlkínálati időszakokban képesek megőrizni a felesleges energiát, majd a kereslet megugrásakor visszajuttathatják azt a hálózatba. Ezzel nemcsak a hálózati infrastruktúra helyi szűkületeit segíthetik feloldani, hanem a rendszer általános hatékonyságát is növelhetik. Ezen felül a keresletoldali ösztönzők, például a dinamikus árazás, szintén hozzájárulhatnak az árkülönbségek csökkentéséhez, így egy stabilabb és kiegyensúlyozottabb piaci környezetet teremtve.

A villamosenergia-piac negatív árai, különösen a napfényes időszakokban, komoly gazdasági nyomást gyakorolnak az atomerőművek működésére is. Az alacsony vagy akár negatív árak idején az atomerőművek termelése gazdaságilag nem fenntartható, hiszen előfordulhat, hogy a villamosenergia-értékesítésből származó bevételek nem érik el a működési költségeket - sőt, negatív árak esetén a bevétel teljes mértékben elmarad. A Paksi Atomerőmű teljesítményének korlátozása 2024-ben egyre inkább elkerülhetetlenné válik, mivel a piaci környezet folyamatosan változik.

amely gazdasági és üzemeltetési kockázatokat is magában foglalhat.

A folyamatos teljesítmény-változtatások hosszú távon fokozhatják a nukleáris biztonság szempontjából lényeges rendszerek és azok elemeinek karbantartási szükségleteit, ugyanakkor rövidíthetik a berendezések élettartamát is. E hatások megelőzése és minimalizálása tehát jelentős anyagi terheket róhat a rendszer működtetőire.

A rendszerszintű megoldások terén a kínálati oldal fejlesztését célozhatjuk meg, amely magában foglalja a meglévő energiatermelő egységek, mint például gázerőművek és energiatároló rendszerek (például víztározós erőművek és akkumulátorok) bővítését, továbbá új létesítmények telepítését is. A kereslet oldalán a fogyasztás ösztönzése kulcsfontosságú lehet, különösen bizonyos időszakokban, amit dinamikus árazással vagy energiatárolási megoldásokkal érhetünk el. Emellett, a hálózati struktúra kritikusan fontos elemeinek fejlesztése — ideértve a határkeresztező kapacitásokat és a zónán belüli hálózati elemeket — elősegíti az árak kiegyenlítődését. Ez a lépés mérsékli a szélsőségesen alacsony és magas árak hatását, ezzel pedig hozzájárul az árfal kialakulásának megszüntetéséhez.