Feszültséggel teli harc bontakozik ki a különnyugdíjak eltörlése körül.
A legújabb közvélemény-kutatások alapján a lakosság körülbelül nyolcvan százaléka a különleges nyugdíjak megszüntetését pártolja. Ezzel párhuzamosan egy nyílt konfliktus bontakozik ki Nicușor Dan és a bírák, valamint ügyészek szakmai szervezetei között. A tervezett jogszabály alkotmányos érvényessége pedig kétségeket ébreszt.
Az ügyészek és bírák egyre inkább aggodalmukat fejezik ki a bírói hatalom aláásására tett próbálkozások kapcsán, és a hatalmi ágak közötti feszültséget is sérelmezik. Eközben a közvélemény egyre frusztráltabb a bírósági dolgozók nyugdíjrendszere és a lakosság többi tagja által élvezett nyugdíjak közötti éles eltérések miatt. Az igazságszolgáltatásban a nyugdíjba vonulás átlagos életkora 49-51 év között mozog, és a nyugdíjak nagysága gyakran eléri, sőt meg is haladhatja az aktív szolgálatban lévők jövedelmét.
Nicușor Dan közölte: abnormálisnak tartja, hogy egy bíró nyugdíja megegyezzen a korábbi fizetésével. Szerinte a jelenlegi törvényi rendelkezés a rendszer idő előtti elhagyására ösztönzi a szakembereket. , Az elnök azt az adminisztratív káoszt is nehezményezte, amelyet a be nem jelentett nyugdíjazási hullám okoz: a kérelmek nagy többsége nem tartja be a törvény által előírt kilencven napos felmondási határidőt.
A szakmai szervezetek kérték a legfelsőbb bíróságtól, hogy a majdani törvényt a kihirdetése előtt támadja meg az alkotmánybíróságon, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot pedig felszólították, hogy hívja össze a közgyűlést a tervezet megvitatására. A Romániai Bírák Fóruma szerint több mint ezer bíró és ügyész "azonnali" nyugdíjba vonulásához vagy felmondásához vezethetnek a nyugdíjuk összegével és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások.
Vlad Adamescu politikai elemző véleménye szerint az igazságszolgáltatás saját magát sodorja veszélybe, ami a hitelességét és a közbizalom megőrzését illeti. "A nyugdíjkorhatár egységesítése a lakosság általános korhatárával nem jelentheti az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését" - emelte ki. A Ziare.com portálnak adott interjújában a politológus arra figyelmeztetett, hogy a bírák és ügyészek korai nyugdíjhoz való ragaszkodása, valamint az a tendencia, hogy bírósági keresetekkel próbálnak fizetésemeléseket kiharcolni, aláássa a közvélemény bizalmát az igazságszolgáltatás iránt. "Az emberek úgy érzik, hogy a bírák és ügyészek egy kiváltságos, elszigetelt csoportot alkotnak" - fogalmazott Adamescu.
Adrian Țăranu politológus az Adevărul számára kifejtette, hogy Nicușor Dan, mint aktivista és politikai szereplő, számos jogi eljárásnak volt a részese, ezek száma akár több százra, vagy akár több ezerre is rúghat. "A legtöbb pert sikerült megnyernie, függetlenül attól, hogy civil aktivistaként vagy politikai szereplőként lépett fel, miután megalapította a Mentsétek meg Bukarestet Szövetséget. Azonban ezek a jogi győzelmek gyakran hosszú és bonyolult eljárások során születtek, amelyeket ügyvédi trükközések jellemeztek, és ezek a módszerek még azok számára is egyértelműek voltak, akik nem tanultak jogot vagy nem rendelkeztek hivatalos jogi képesítéssel" – magyarázta az elemző. Hozzátette, hogy Nicușor Dan saját tapasztalataiból kiindulva próbálja újraértelmezni az államhatalmi ágak közötti dinamikát.
Az államfő egyébként nem foglalt egyértelmű állást Radu Marinescu igazságügyi miniszter és Ilie Bolojan miniszterelnök között kialakult nézeteltérés kapcsán. Dan s stabilitás fontosságát hangsúlyozta. Az igazságügyi tárca szociáldemokrata vezetője kedden "csupán egy ötletcsomagnak" nevezte a Bolojan által bemutatott terveket. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre növelné, a nyugdíjukat pedig az utolsó bruttó bérük nyolcvan százalékáról az utolsó nettó fizetésük hetven százalékára korlátozná.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke rámutatott, hogy a taláros testület már korábban is hozott olyan döntéseket, amelyek szerint tilos visszamenőleges hatályú törvényeket alkotni. "Az évek folyamán többször is kísérletet tettek a bírák nyugdíjazási és bérezési rendszerének módosítására, ám az alkotmánybíróság minden egyes alkalommal elutasította a javaslatokat, hivatkozva arra, hogy azok visszamenőleges hatályúak, és már megállapított jogi helyzetekre vonatkoznak. Bár az alkotmánybíróságnak nem kötelező figyelembe vennie ezeket a korábbi döntéseket, rendkívül nehéz eltérni tőlük, mivel létezik egy korábbi bírósági határozat is, amely kimondja, hogy egy alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály nem vezethető be újra más törvény keretein belül" - emelte ki Zegrean.
