Sárkányok árnyai Kabul egén – A Sámán Pajzs hadművelet titkai között A Kabul felett szárnyaló sárkányok nem csupán mitikus lények; ezek a hatalmas, színes lények a légkörben lebegve a régió történelmét és kultúráját idézik. A Sámán Pajzs hadművelet során

Húsz év elteltével ismét a tálib zászló hullámzik Kabul égboltján.

A 2001-es amerikai beavatkozást követően Afganisztán két évtizeden át a NATO egyik legnagyobb nemzetközi missziójának középpontjába került. A tálibok időről időre visszahúzódtak, de soha nem tűntek el teljesen; hatásuk továbbra is érezhető maradt a vidéki területeken.

Az Egyesült Államok és a tálibok között 2020. február 29-én aláírt dohai megállapodás radikálisan átalakította Afganisztán jövőjét. Ez a történelmi dokumentum világosan meghatározza, hogy az Egyesült Államok fokozatosan visszavonja katonai jelenlétét az országban, míg a tálibok vállalják, hogy nem engednek teret nemzetközi terrorszervezeteknek az afgán földön. E megállapodás hosszú távú következményei és hatásai még évekig érezhetők lesznek a térség stabilitására és biztonságára.

A megállapodás azonban nem biztosított igazi hatalommegosztást, és nem teremtett életképes politikai átmenetet az afgán kormány és a tálibok között. Amint az amerikai csapatok, valamint a szövetséges erők elindultak a kivonulás felé, a tálibok azonnal támadóhadjáratba kezdtek.

Az afgán katonaság elvesztette a külső támogatást, morálja összeomlott, sok helyen harc nélkül hagyták el a bázisokat. Az afgán állam szerkezete megrendült, és 2021 nyarán láncreakciószerű összeomlás indult el. Kabul bevételére végül szinte ellenállás nélkül került sor.

A repülőtér egyfajta túlélőbázissá alakult, ahol az emberek reménykedve várják a jövőt.

Amint a tálib harcosok megérkeztek a városba, egyre többen igyekeztek elhagyni az országot. A reptér körüli terület szinte azonnal menekülttáborrá, katonai zónává és diplomáciai központtá alakult, miközben a humanitárius válság szörnyű színhelyévé vált.

Az utcákon feszültség és káosz terjengett. A nyugati államok katonái és diplomatái versenyt futottak az idővel, hogy minél hamarabb biztonságba juttassák saját polgáraikat, valamint az afgán segítőiket, akiknek élete most veszélybe került.

Ez az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb, nem harci jellegű evakuációs akciója volt, amelyben amerikai, brit, német, francia, török, olasz és magyar katonák is részt vettek, mindannyian a közös cél érdekében.

A magyar csapat jelenléte kiemelkedő volt, hiszen a kis létszámú, de rendkívül jól szervezett kontingens gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan változó körülményekhez. Ennek eredményeként több olyan embert sikerült kimenteniük, akit más nemzetek hadereje nem tudott biztonságba juttatni.

A "Sámán Pajzs" hadművelet néven ismert evakuációs akció új kihívások elé állította a magyar katonákat. Az eddig megszokott, kiszámítható mentorálási és biztosítási feladatok helyett hirtelen a gyors reagálás és a mentési tevékenységek váltak a tevékenység középpontjába. Ez a fordulat nemcsak a feladatok jellegét változtatta meg, hanem újfajta felkészültséget és rugalmasságot is követelt.

A kabuli repülőtér körüli zűrzavaros helyzetben a honvédségnek rendkívül összetett feladatot kellett megoldania: egy időben kellett biztosítania a Magyarországon élő, kint ragadt állampolgárok, a szövetséges nemzetek polgárai, valamint az afgán partnerek biztonságos távozását.

A magyar kontingens a szövetséges parancsnoksággal szorosan együttműködve, fegyelmezetten és egyszerű, praktikus megoldásokkal tudta végrehajtani a feladatot -- épp ez tette lehetővé, hogy az evakuáció végül hatékonyan és szervezetten haladjon.

Ezek az események közvetett módon ihlették meg a filmes alkotókat is.

Sárkányok szállnak Kabul égboltján, titokzatos árnyak, melyek a város fölött keringenek. A napfény csillanása a pikkelyeiken, ahogy sebesen cikáznak a felhők között, varázslatos látványt nyújtanak. A város zűrzavara alatt a legendák életre kelnek, és a múlt hőseinek történetei újra meg újra felcsendülnek a sárkányok szárnyain. Kabul felett, ahol a régi és az új találkozik, a sárkányok nem csupán mitikus lények, hanem a remény és a bátorság szimbólumai is.

A Sárkányok szállnak Kabul égboltján, titokzatos árnyak, melyek a város fölött keringenek. A napfény csillanása a pikkelyeiken, ahogy sebesen cikáznak a felhők között, varázslatos látványt nyújtanak. A város zűrzavara alatt a legendák életre kelnek, és a múlt hőseinek történetei újra meg újra felcsendülnek a sárkányok szárnyain. Kabul felett, ahol a régi és az új találkozik, a sárkányok nem csupán mitikus lények, hanem a remény és a bátorság szimbólumai is. alkotói arra törekedtek, hogy a 2021-es evakuáció hangulatát ne látványosságként, hanem átélhető helyzetként mutassák meg. A filmet Dyga Zsombor rendezte. "Amikor elolvastam a filmötletet, megjelent előttem a koncepció, amit az előkészítés, a forgatás és az utómunka során is érvényesítettem. Alkalmazkodtunk a Honvédség szakmai igényeihez, így számos benyomás ért a katonaság szakmai oldaláról, de nem kellett olyan részletes tudásra, gyakorlatra szert tennem, mint a katonákat játszó színészeknek. Ennek megfelelően végig egy lépés távolságból, a részleteket és az egész képet szemlélve tudtam dolgozni" - foglalta össze a rendező.

"Az eredeti eseményeket több fikciós szállal is kiegészítettük, mert nem dokumentumfilmet akartunk készíteni. Így nemcsak a katonák szempontjai, hanem civil szempontok is megjelennek a filmben, melyek érzelmi azonosulási pontokat teremtenek a nézők számára. Azt hiszem, mindannyiunk szakmai életében ez volt a legösszetettebb munka."

A producer, Lajos Tamás, így fogalmazott: "Az első szakmai döntésem az volt, hogy ezt a filmet nagyon hitelesen kell megcsinálnunk. Az első pillanattól együttműködtünk a honvédséggel, akik nagyon elkötelezetten segítették a munkánkat. Voltak olyan ötleteink, amelyekre jelezték, hogy ezek vagy nem történhettek volna meg, vagy más formában történtek volna meg. Vagyis konstruktívan vettek részt a munkában, végig őrizve a hitelességet. Ennek megfelelően négy-öt forgatókönyv is elkészült, mire megkezdődött az előkészítés."

Mészáros Blanka és Lakatos Klarissza (Forrás: Szupermodern Stúdió) egy izgalmas párost alkotnak, akiknek kreativitása és tehetsége valóban lenyűgöző. Az ő közreműködésük révén a Szupermodern Stúdió egyedi és innovatív projekteket valósít meg, amelyek tükrözik a kortárs művészet szellemiségét.

A forgatás helyszínei Zsámbék, Újdörögd és több katonai övezet voltak, ahol a csapatok átalakították a tájat, hogy az afgán környezetet idézzék. A meredek kőbányafalak, a porral borított romos területek, valamint a katonai járművek mind hozzájárultak a kabuli jelenetek hiteles megjelenítéséhez. "Érdekes párhuzam vonható a hadviselés és a filmgyártás között, hiszen mindkettő a tervezett káosz jegyében zajlik. Különböző hierarchikus struktúrák és előre megtervezett rutinfeladatok keretein belül működnek, ám folyamatos improvizációra és válságkezelésre is szükség van. A legnagyobb különbség azonban a tétekben rejlik. A hadviselés esetében az emberéletek állnak a középpontban, ami összehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint az, hogy végül elkészül-e egy film vagy sem" - foglalta össze gondolatait a producer.

A honvédség nemcsak technikát biztosított, hanem szakértőket is, akik a forgatókönyv születését is végig kísérték, vagy megtanították a színészeknek a fegyverek kezelését, a mozgások ritmusát és azt, hogyan reagál egy katona feszült helyzetben. A film kommunikàcióját is segítő katonai szakértők egyike Simon Péter ezredes, a Különleges Műveleti Parancsnokság Parancsnoka: "Magam is szolgáltam Kabulban, de nem akkor, amikor a filmen ábrázolt események zajlottak. A magyar kontingenst már kivonták Afganisztánból, amikor a tálibok elfoglalták a fővárost, ezért gyors reagálású egységet indított a honvédség az evakuáció lebonyolítására. A misszió ideje és a kimenekítendő személyek száma az akció alatt bővült, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. Végül az egység 540 személyt evakuált. A kimenekítettek között voltak olyanok is, akiket nem hivatalosan tettek repülőre, hanem ott és akkor a hadműveletet vezető parancsnok döntése alapján hoztak ki. Ilyenkor a katonának két dolgot kell mérlegelnie: az egyik a parancs, a másik az emberség. Harctéri helyzetben minden döntés extrém nyomás alatt történik, és emberéletekbe kerülhet" - foglalja össze Simon Péter ezredes.

A film részletesen bemutatja az evakuálás során zajló katonai események sorozatát. Az operáció összes aspektusa nyilvános volt, így nem meglepő, hogy nem merült fel semmilyen titkos elem. A katonai akció mögött egy rendkívül bonyolult logisztikai rendszer, intenzív diplomáciai tevékenység és a szövetségesekkel folytatott szoros egyeztetések álltak. Az alkotók azonban úgy döntöttek, hogy erre a háttérmunkára nem helyeznek különösebb hangsúlyt. Bár a diplomaták és katonák telefonálása vagy e-mailváltásai valószínűleg nem növelték volna a film szórakoztató értékét, a történet fókuszában inkább a cselekmény és a karakterek álltak. Az ezredes szerint ez segítette a nézők figyelmének fenntartását.

Az egész produkcióra egy különleges "szimbiózis" volt jellemző, amely valóban ritkaságszámba megy. Civilek és katonák közösen igyekeztek feltérképezni, miként mesélhetnék el az evakuáció történetét úgy, hogy az megőrizze a valóság nyers, érzéki aspektusait, miközben az emberi érzelmek is hangsúlyt kapjanak.

Jászberényi Gábor (Forrás: Szupermodern Stúdió)

Jászberényi Gábor, a film egyik központi alakja, így osztotta meg tapasztalatait: "Részt vettünk alaki kiképzésen, és a honvédség épületharcászati bázisán is jelen voltunk. Bár nem lettünk katonák, megtanultuk a mozgásformákat, a jellemző reakciókat és az eszközök használatát. Ez valóban különleges színészi kihívás volt, tele izgalommal. Van egyfajta párhuzam abban, ahogyan akár órákon át várakozol, majd amikor a katona kapja a parancsot, a színész pedig a hívást, mindketten azonnal készen állnak arra, hogy a legjobbat nyújtsák. Amit e forgatás élményéből magammal viszek, az a szolidaritás és a bajtársiasság érzése. Ezek a tapasztalatok különösen mélyen megérintették a stábot a katonákkal való együttműködés során" - fogalmazott a színész.

Mészáros Blanka civil karaktert formált meg, így mesélt a forgatási élményeiről: "Nekem nem kellett kiképzésen részt vennem, a filmben magyar orvost játszom. Ennek ellenére a körülöttünk lévő harci eszközök, az élethűen megépített díszletek, harci járművek erős hatást gyakoroltak rám. Az extrém, felfokozott helyzetben szélsőséges érzelmek megjelenítése különleges szakmai kihívás volt, de pont az említett eszközök segítették is a karakter megformálását, hiszen az elzúgó helikopter zaja, a gépfegyverek kattogása, a háromszáz statiszta kétségbeesett sírása megadta azt az adrenalint, amit a jelenetek megköveteltek. De a film nem csak akciókból áll, szerettem a csendes jeleneteket is, amikor finom gesztusokkal, rövid párbeszédekben azonosulható érzelmeket mutattunk meg" - fejezi be a színész.

Trokán Nóra új kihívás elé nézett a legújabb filmjében, ahol katonai szerepet öltött magára. „Ha távolabbról nézzük, sok szakma elsőre egyszerűnek tűnhet. Azonban, ahogy mélyebbre ásunk, világossá válik, hogy mindegyiknek megvan a saját nyelve, hagyományai és rituáléi. Számomra különösen izgalmas volt megfigyelni, hogyan viselkednek a katonai felszerelést kezelő honvédek. A köztük lévő kötetlen ugratások és a humor különböző megnyilvánulásai állandóan jelen vannak. Ez nyilvánvalóan a feszültség levezetésére szolgál, és hozzájárul az állandó éberség fenntartásához is. Ezt a sajátos stílust igyekeztünk átültetni az általam életre keltett karakterbe is."

A katonai kontingens egyik tagját Ertl Zsombor alakította, aki így mesélte tapasztalatait: "Nagyon izgalmas volt a munka! Az elit katonák megformálása technikailag rendkívül kihívást jelentett, hiszen ezek az emberek éveken át edzenek, és minden mozdulatuk, valamint az eszközök használata számukra már készségszinten megy. Mi is kaptunk felkészítést, ami nélkül nem hiszem, hogy sikerült volna boldogulnunk, de a valódi katonai készségeket messze nem sajátítottuk el. Ezt leginkább abban éreztem, hogy bizonyos eszközök kezelését többször is rögzíteni kellett, hogy hitelesen tudjuk őket megjeleníteni" - osztotta meg a színész véleményét.

"A honvédségről alkotott régi kép, amely évtizedekkel ezelőtt még élénken élt a köztudatban, mára kezd elhalványulni. Ugyanakkor lehet, hogy egy új, modern elképzelés még nem alakult ki a közvéleményben. Az a felkészült és professzionális katonaság, amelyet a mai Magyar Honvédség képvisel, talán még ismeretlen a legtöbb ember számára. Ez a film lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk ehhez az új képhez." - zárja a színész.

A 2021-es események rendkívüli kihívások elé állították a Magyar Honvédséget, amely ennek ellenére sikeresen teljesítette küldetését. Simon Péter ezredes szavaival élve: "A haderő igazi erejét az mutatja meg, hogy mennyire képes ellátni elsődleges feladatát, a polgárok védelmét. A Kabuli misszió világosan bizonyította, hogy a Magyar Honvédség erre alkalmas. Az akkori események résztvevői ma is közöttünk élnek és dolgoznak. Bár sokan hősökként emlegetik őket, ők maguk inkább a 'csendes profik' címkét választják."

Sárkányok szállnak Kabul égboltján, titokzatos árnyak, melyek a város fölött keringenek. A napfény csillanása a pikkelyeiken, ahogy sebesen cikáznak a felhők között, varázslatos látványt nyújtanak. A város zűrzavara alatt a legendák életre kelnek, és a múlt hőseinek történetei újra meg újra felcsendülnek a sárkányok szárnyain. Kabul felett, ahol a régi és az új találkozik, a sárkányok nem csupán mitikus lények, hanem a remény és a bátorság szimbólumai is. - november 20-tól a mozikban.