Sok nő talán nem is sejti, hogy létezik ez a lehetőség, pedig valódi életmentő erőt képviselhet: a védőnők igazi csodafegyverekké válhatnának a "néma gyilkos" elleni harcban.

A méhnyakrák évente 400-500 nő életét oltja ki Magyarországon, pedig a betegség megfelelő stratégiák, mint az oltás, a korai felismerés és a diagnózist követő kezelések révén szinte teljes mértékben megelőzhető és gyógyítható lenne. Hazánkban a halálozási arányok lényegesen magasabbak, mint az európai átlag, és ennek egyik fő oka a szűréseken való alacsony részvételi hajlandóság. A helyzet javítása érdekében több mint egy évtizeddel ezelőtt elindult egy mintaprojekt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a védőnők, a megfelelő képzés elvégzése után, szűréseket végezzenek. Az elért eredmények annyira biztatóak voltak, hogy ma már a védőnői képzés elengedhetetlen részévé vált a méhnyakszűréshez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzése.

Januárban emlékezünk meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hétről. E jeles alkalomból igyekeztünk felmérni, milyen mértékű változást hozott a védőnők aktív részvétele a rákszűrés területén. A szakértők véleménye szerint elengedhetetlen, hogy optimális körülményeket teremtsünk, hogy a védőnők valóban hatékony eszközként léphessenek fel a méhnyakrák elleni küzdelemben.

"A képzés során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a diákok megértsék, mennyire lényeges szerepük van a prevencióban. Meghívunk különböző szakembereket, például onkológusokat, szűrő védőnőket, valamint a nőgyógyászati daganattal érintett nők és családok támogatására létrejött Mályvavirág Alapítvány munkatársait. Célunk, hogy a jövő védőnői megfelelő tudással és motivációval rendelkezzenek a szűrések lebonyolításához, valamint aktívan ösztönözzék a szűréseken való részvételt" - nyilatkozta az nlc-nek Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea, a Semmelweis Egyetem Családgondozási Módszertani Tanszékének főiskolai docense.

Napjainkban országszerte hét helyen képeznek védőnőket: Nyíregyházán, Miskolcon, Győrben, Szombathelyen, Kaposváron, Szegeden és Budapesten. A fővárosban a legnagyobb számban. A Semmelweis Egyetemen évfolyamonként 70-80 főt oktatnak. A képzés nyolc féléves és nagyon szerteágazó, hiszen a védőnői munka roppant összetett. A védőnők tevékenységébe beletartozik a gondozott családok egészségvédelme, egészségfejlesztése, a betegségek kialakulásának megelőzése, szűrővizsgálatok elvégzése a különböző életkori csoportokban.

A docens rámutatott, hogy a munka nehézsége abban is áll, hogy a védőnői kompetenciák néha átfedésben lehetnek más szakmákkal. Nem gyógyító, hanem prevenció központú szakmáról van szó, további nehézséget jelenthet, hogy egy családban aktuálisan ugyan lehet, hogy senki sem beteg, de egyik, vagy másik tag olyan egészségmagatartást tanúsít, amelyen érdemes lenne változtatni. A családok sokszínűek, nem mindenki számára érték az egészség, így a megelőző tevékenységeket, akár a szűréseken való részvételt nem mindenki tartja egyaránt fontosnak. A védőnő szerepe kiemelkedő abban is, hogy szűrésre motiválja a családokat bármilyen korosztályról is legyen szó.

Bár a kihívások időnként megnehezítik az utat, az érdeklődők száma töretlen: a képzésre való jelentkezések száma általában másfélszeres túljelentkezést mutat. Budapesten évente körülbelül 40-50 friss diplomás védőnő végzi el tanulmányait, és számukra nem kell aggódniuk az elhelyezkedés miatt. Míg a 90-es években a fővárosban komoly nehézségekbe ütköztek a pályakezdők, ma már nemcsak vidéken, hanem Budapesten is, a különböző kerületekben is számos betöltetlen védőnői pozíció várja a friss diplomásokat.

A képzés sokat alakult az elmúlt évtizedekben, hiszen a tananyagnak alkalmazkodnia kell a társadalom változásaihoz és a tudomány fejlődéséhez. Az egyik markáns változás volt, hogy 2015-ben bekerült a méhnyakszűrés is a területi védőnő feladatai közé, így az már a felsőfokú védőnőképzésnek is a szerves része.

A védőnők kompetenciáinak bővítését alapos előkészületek előzték meg. 2009-ben indította el az akkori Egészségügyi Minisztérium a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramot (VMMP), melynek célja az volt, hogy szakmai képzésben részesített védőnőket vonjanak be a népegészségügyi méhnyakszűrésekbe. Ezzel a lépéssel a lakosság számára is szélesebb körű hozzáférést kívántak biztosítani a szűrés lehetőségeihez.

A programba önként jelentkező védőnők akkreditált továbbképzéseken sajátították el a szűrés szervezéséhez és végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, majd, ezt követően körzetükben, a védőnői tanácsadókban és nővédelmi tanácsadás keretében végeztek szűréseket, ami lehetővé tette, hogy a községekben élő nők is hozzáférjenek a szűréshez. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint a program révén a méhnyakszűrés hozzáférhetősége és elérhetősége valóban nőtt.

A védőnők látogatásaik során hangsúlyozták a szűrések jelentőségét, részletes tájékoztatást nyújtva a nőknek a különböző módszerekről és a szűrési lehetőségekről. Ezen alkalmak során nemcsak a szűrésre hívták meg őket, hanem a kapott eredményekről és az esetleges további lépésekről is informálták a résztvevőket. Tevékenységük egyik kiemelkedő értéke, hogy felhívták a figyelmet az egészségmegőrzés fontosságára, bátorítva a lakosságot, hogy éljen a térítésmentes szűrővizsgálatok adta lehetőségekkel.

Az adatok tükrében a Minisztérium 2010-ben és 2011-ben is elkötelezte magát a VMMP folytatása mellett, továbbá új védőnők képzését és integrálását is támogatta a szűrőprogramokba.

Kifejezetten sikeresnek nevezte a 2013-ban indult, országos programot az nlc-nek annak szakmai vezetője, Dr. Koiss Róbert. A nőgyógyász, onkológus úgy fogalmazott, a cél az volt, hogy a védőnőkön keresztül elérjék azokat a 25-60 év közötti nőket, akik másként soha nem vennének részt szűrővizsgálaton, és ezáltal növeljék itthon az átszűrtségi arányt és ez, részben sikerült is.

A mintaprogram keretében 2013 és 2015 között sikeresen több mint 2500 védőnő képzése valósult meg. Ennek következtében azon településeken, ahol korábban nem álltak rendelkezésre a megfelelő szakmai, tárgyi és humánerőforrásbeli feltételek a méhnyak szűrések lebonyolításához, észlelhetően növekedett a szűrésen résztvevők aránya.

A szakértő szerint a program elsősorban Észak-Kelet Magyarországon volt eredményes. Ott a projekt kifutása után is aktívan részt vettek a védőnők a szűrésekben, ami részben saját lelkesedésükkel - részben pedig, a helyi önkormányzatok elköteleződésével magyarázható, 2015 után ugyanis a projekt fenntartói az állam helyett az önkormányzatok lettek, azaz nekik kellett onnantól kezdve biztosítaniuk a szűrések tárgyi feltételeit. Koiss Róbert szerint míg sok önkormányzat ezt meg is tette, bőven akadt olyan is, aki nem.

Az onkológus véleménye szerint ez a jelenség nem csupán Magyarországra jellemző. Világszerte tapasztalható, hogy a lakosság egy kis része mereven ellenáll a szűrővizsgálatok igénybevételének. "Még akkor is, ha ezek a lehetőségek ingyenesen elérhetők, és gyakorlatilag az ajtójukig visszük a szolgáltatást" – mondta.

A mintaprogramok eredményei mindenesetre összességben meggyőzték az illetékesek arról, hogy az irány jó és a védőnők nővédelmi feladatai 2015. május 1-jével a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzésével egészültek ki.

Az NNGYK tájékoztatása alapján a pilot projekteken keresztül körülbelül 3500 védőnő vett részt a képzésen, amely az ország minden szegletéből érkező szakembereket vonzott, beleértve a kisebb falvakban és a fővárosban dolgozókat is. 2015 óta pedig minden védőnő számára kötelezővé vált, hogy szükség esetén elvégezze a méhnyak szűrést, feltéve, hogy a megfelelő feltételek biztosítottak.

Azok a védőnők, akik már aktívan dolgoztak, amikor a kompetenciák bővítéséről született döntés, idővel kötelezően elvégezték a szűrésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati továbbképzést. A gyakorlati képzés során részt vevőknek szülész-nőgyógyász szakorvos felügyelete mellett önállóan kellett elvégezniük 30 kenet levételét.

Bár a szűrésekhez szükséges tudás megszerzése széles körben elterjedt, a valóságban csupán néhány száz védőnő dolgozik az ország különböző pontjain, akik rendszeresen végzik el ezt a feladatot. Ennek hátterében több tényező is áll, amelyek hozzájárulnak a helyzet fenntartásához.

Ezek közül az egyik, hogy hiába került bele a védőnői ellátást rögzítő rendeletbe az új tevékenységi kör, sok helyen egyszerűen nincsenek biztosítva a szűrések elvégzéséhez szükséges, szintén törvényben rögzített feltételek. Mik ezek?

Fontos, hogy a védőnői tanácsadó központjában kialakításra kerüljön egy megfelelően felszerelt helyiség, amely teljesíti a szakmai követelményeket. Ebben a helyiségben elengedhetetlenül szükséges egy vizsgálóasztal, vizsgálólámpa és paraván biztosítása. Továbbá, a kenetvételhez nélkülözhetetlen steril eszközök, gumikesztyűk, papírvatta, valamint a veszélyes hulladék biztonságos tárolására alkalmas konténer is rendelkezésre kell, hogy álljon. Ezen kívül létfontosságú, hogy legyen egy érvényes szerződés a citológiai laboratóriummal, amely lehetővé teszi, hogy a védőnők által begyűjtött mintákat a labor fogadja és feldolgozza. A fent említett feltételek biztosítása a munkáltató feladata, amely 2023. július 1-je óta az illetékes kórházra hárul, amely alá az adott védőnői szolgálat tartozik.

Meg kell azonban említeni, hogy 2015 után, amikor a projekt fenntartói az állam helyett az önkormányzatok lettek, közülük eleve sokan nem biztosították a szűrések feltételeit.

Az NNGYK szerkesztősége által küldött tájékoztatásban hangsúlyozták, hogy a védőnők tevékenysége, különösen a kisebb települések esetében, jelentősen hozzájárult a szűrésekhez való hozzáférés és elérhetőség javításához. A védőnők folyamatosan felhívják a közösség figyelmét az egészségtudatosság jelentőségére, valamint a térítésmentes szűrővizsgálatok igénybevételére. Az elmúlt év során a védőnőkhöz ellátogató nők körében csupán 11 százalék döntött a szűrés mellett.

Kiemelték továbbá, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elkötelezett amellett, hogy ösztönözze és tájékoztassa a nőket, hogy a jövőben egyre többen vegyenek részt a méhnyakszűrésen.

Fogarasi-Grenczer Andrea hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelentős generációváltás zajlott le azóta, hogy a védőnők szerepet kaptak a szűrések lebonyolításában. A docens megjegyezte, hogy a mai védőnő hallgatók már úgy lépnek be az egyetemre, hogy tudatában vannak annak, hogy a szűrések elvégzése a szakmai életük szerves részét fogja képezni. Emellett felkészültek arra is, hogy a jövőben a prevenciós feladatokban egyre nagyobb szerepet töltsenek be.

Szerettünk volna olyan védőnőkkel beszélni ehhez a cikkhez, akik rendszeresen végeznek méhnyak szűrést, de nem sikerült. Hiába hívtuk ugyanis őket, minden esetben azt a választ kaptuk, maguktól nem nyilatkozhatnak, előbb kérjünk hozzá engedélyt az illetékes kórháztól. Ezt meg is tettük, de a cikk megjelenéséig egyik intézmény sem reagált megkeresésünkre.

Megosztotta velünk azonban az EMMA Egyesület azokat a tapasztalatokat, amelyek a védőnőktől érkeztek hozzájuk a szűrésekkel kapcsolatban.

Az országos női szervezet, amely elkötelezetten küzd a nők alapvető jogainak védelméért és a társadalmi egyenlőség előmozdításáért, megjegyezte, hogy a védőnők véleménye szerint a szűrővizsgálatok módszerei elsajátíthatók. Ugyanakkor sok védőnőben ellenérzések merültek fel a hagyományos védőnői feladatokhoz képest eltérő vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban.

Megemlítették a túlterheltséget is, mint a szűrések elvégzésének egyik akadálya, de azt is, sokan úgy érezték, nem kapnak megfelelő segítséget a szűrések lebonyolításához (szűrésre behívás, e-mailek kiküldése, időpontok szervezése, adatfelvétel módja stb.). Az egyesületnek a védőnők arról is beszámoltak, hogy a jelentések leadása eredetileg nagyon bonyolult, nehézkes, elavult módszerrel történt, illetve, hogy a szűrésekért kapott tb-finanszírozás kínosan kevés volt.

Iványi Anna, az EMMA csapatának tagja, megosztotta gondolatait:

Kiemelte, hogy fontos figyelembe venni, hogy az egészségügyi és szociális ellátórendszer iránti bizalmatlanság jelentős mértékben megnövekedett. Ezt a problémát alapvetően kezelni szükséges, hiszen csak így növelhető a nők körében a szűrés iránti hajlandóság.

"Amíg a gyökérokok fennállnak, addig az edukáció, ismeretterjesztés, figyelemfelhívás is csak korlátozottan lesz eredményes." - fűzte hozzá.