Magyarországon egy szokatlanul szabályos tornádó bontogatta szárnyait.
Április 18-án, hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részén egy átvonuló zivatarfelhő következtében rendkívüli erősségű szélvihar, heves esőzés és intenzív jégeső zúdult le. A szél olyan gyorsan fokozódott orkán erejűvé, hogy komoly károkat okozott: házakat rongált meg, fákat csavart ki gyökerestől. A pusztítás legnagyobb része egy viszonylag keskeny vonalon történt, míg néhány száz méterrel arrébb a károk mértéke drámaian csökkent. A károsult területektől körülbelül három kilométerre délnyugatra egy meteorológiai mérőállomás csupán óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált, amit a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszerei rögzítettek, és a környező településeken sem tapasztaltak viharos szélviszonyokat.
A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
Hozzátették:
A radarképek elemzése alapján az átvonuló zivatarcellák valószínűleg forgó zivatarok, esetleg szupercellák lehettek. Ezt megerősíti a főbb cellák sarlószerű alakja, valamint a hosszú élettartamuk is. A sarlós struktúra egyértelműen a forgási mozgásra utal, míg a cellák tartóssága szorosan összefonódik e forgás dinamikájával.
A Soltvadkert feletti táj látványos függőleges metszete egy tipikus szupercellás jelenséget ábrázol, amelyen világosan megfigyelhető a keskeny beáramlási zóna, valamint a szélesebb területen lezúduló csapadék. A szupercella beáramlási csatornájában keletkezett tornádó valószínűleg a jelentős károk forrása volt.
Az elemzés szerint
a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Kiemelték, hogy egy 2004 és 2012 közötti időszakra vonatkozó kutatás alapján Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella képződik, ám ennek száma évről évre jelentősen ingadozik. Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a szupercelláknak csupán 10-20 százaléka eredményez tornádót.
