Szja-kedvezmények és gyerektámogatások: Mennyit kereshetnek jövőre a kétgyermekes családok?
A kétgyerekes családok helyzete az adóváltozások következtében 2025 elejére jelentős javuláson megy keresztül, két lépcsőben. A havi extra jövedelem várhatóan 40-200 ezer forint között alakul, azonban az elosztás sokat elárul az adókedvezményeken alapuló családtámogatás hátrányos vonásairól. Ez a rendszer ösztönözheti a nők munkába való visszatérését is. Cikkünk folytatása a háromgyerekes családokról szóló írásunknak, ahol részletesen bemutatjuk a számokat és a várható hatásokat.
A közeljövőben két jelentős változás várható a családok adózásában. Az egyik központi elem, hogy a gyerekek után járó szja-kedvezmény mértéke, két lépcsőben, a duplájára nő. A másik újdonság, hogy bizonyos anyák számára szja-mentességet biztosítanak. Elsőre úgy tűnhet, hogy a két intézkedés hatása kioltja egymást, azonban a valóságban mindkét kedvezmény egyszerre érvényesíthető, különösen azokban a családokban, ahol két kereső is dolgozik.
Az új adószabályok jelentős változásokat hoznak a kétgyermekes családok életébe. A levonható adó mértéke 40 ezer forintról 80 ezer forintra emelkedik, ami kedvező hatással lesz a családok pénzügyi helyzetére. Ezen kívül a 40 év alatti anyák számára bevezetett szja-mentesség szintén fontos előnyt jelent. Érdemes alaposan megvizsgálni a főbb hatásokat, amelyek a kétgyermekes, kétkeresős családokat érintik:
A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint a 2 gyermekes anyák szja-mentessége négy év alatt 650 ezer nőt érinthet, ám ezen belül a 40 év alatti nők jövő évtől életbe lépő első fokozata csak 110-120 ezret. Elsőre talán meglepő lehet, hogy a legszélesebb kohorszban ilyen kevés az érintett, ennek magyarázata, hogy a gyerekek későn születnek, és végül sokan maradnak egykék. Így hiába a 20-22 éves szülőképes korú korsáv, mégis enyhe marad a költségvetési hatás: az első évben 120 milliárd forint.
Az adókedvezmény duplázása két szakaszban valósul meg: az első lépés idén júliusban, míg a második jövő év elején esedékes. Fontos megjegyezni, hogy 2026 elejétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyák számára adómentességet biztosítanak. Az egyszerűség kedvéért kiszámoltuk, hogy a családok milyen havi nettó jövedelemre számíthatnak a két kereső havi bruttó bérének tükrében 2026 januárjától.
A táblázatban három különböző élethelyzetet emeltünk ki:
Érdemes pontosabban megnézni, hogy a teljes adókulcs (vagyis hogy a bruttó bér hány százaléka kerül levonásra) hogyan alakul ugyanebben a táblázatban.
a rendszer igazságtalanságai tovább fokozódnak. A fenti példák jól illusztrálják, hogy az adórendszer nem igazán veszi figyelembe a jövedelmi különbségeket, így a családok között egyfajta homogenitást teremt. Az első család, amelynek csupán 600 ezer forint bruttó bevétele van, adózás után 479 ezer forintot vihet haza, míg a második család, amelyik háromszor annyit keres, 1,6 millió forintot tarthat meg. A paradoxon az, hogy mindkét család adóterhelése azonos mértékű, 20,2%, ami azt jelenti, hogy a szegényebb család ugyanakkora arányú adót fizet, mint a jelentősen tehetősebb. Ez a helyzet rámutat arra, hogy a szociális támogatások és a családi kedvezmények nem mindig érik el a kívánt hatást, hiszen a gazdasági helyzetükből adódóan a gazdagabbak is úgy részesülnek az előnyökből, hogy közben a szegényebb családoknak ugyanolyan mértékű adót kell viselniük. A magas fogyasztást terhelő adók pedig tovább súlyosbítják a helyzetet, hiszen a különböző jövedelmi csoportok számára a mindennapi megélhetés terhei eltérőek, azonban az adórendszer nem reflektál erre a valóságra. Így felmerül a kérdés: vajon hogyan lehetne a rendszer igazságosabbá tenni, hogy a különböző jövedelmi helyzetű családok tényleges terhei arányban álljanak a valós jövedelmükkel?
A magyar adórendszer elméletileg degresszív jelleget is ölthet, ami azt jelenti, hogy a jövedelemhez viszonyítva a szegényebb rétegek magasabb adóterhekkel szembesülhetnek, mint a tehetősebbek. Ez a megközelítés az adózás terheinek eloszlásában jelentős eltéréseket okozhat, ami a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához vezethet.
A másik érdekesség az apa és az anya különböző adózásából kövektezik. A Érdekes módon ez bizonyos élethelyzetekben pénzügyileg racionálissá tenné, ha az apa maradna otthon és a nő vállalna munkát. Hogy szélsőséges példán mutassuk meg: ha az anya keres havi bruttó 1,2 millió forintot (kb. a medián jövedelem dupláját), akkor a családi adóterhelés 11,8%-os lesz, ha ugyanezt az apa keresi, akkor 26,8%-os. Vagyis bizonyos élethelyzetekben pénzügyileg racionális lenne, ha az apa maradna otthon és a nő vállalna munkát.
Végezetül bemutatjuk, hogy a jelenlegi helyzethez képest mennyivel kereshetnek többet a kétgyerekes családok. Fontos megjegyezni, hogy a jövedelemnövekedés két lépcsőben jelenik meg. Először az év közepétől 50%-kal nő a gyerekek után járó adókedvezmény, aztán ez 2025 elejétől kiteljesedik, aés az anya-szjamentessé válik. Mi az egyszerűség kedvéért az első lépcsőt átugorjuk, és csak a végső, 10 hónap múlva esedékes hatásokat illusztráljuk.
Nem meglepő, hogy a magasabb jövedelműek kedvezőbb helyzetben vannak az adókedvezmények igénybevételénél, így a gazdagabb rétegek forintban kifejezve jelentősebb jövedelemnövekedést élvezhetnek. A szegényebb háztartások esetében ez a növekmény 40-50 ezer forint körüli összegre rúghat, míg a tehetősebbek esetén akár 200 ezer forinttal is gazdagodhatnak havonta. Ha arányosan, százalékban vizsgáljuk a helyzetet, érdekes képet kapunk: ahol az édesanya magasabb jövedelmet keres, ott akár 30%-os jövedelemnövekedést is elérhet a család, míg gyermeknevelés mellett ez inkább 10-15%-ra csökken. Mindez arra enged következtetni, hogy a nők szja-mentessége jelentős ösztönző erővel bírhat a családok számára az anyák munkavállalásának elősegítésében.
