Budaörs pénzügyi helyzete sosem volt még ennyire kedvező, mint most - állítja Nagy Márton a vádakra adott válaszában.

Alaptörvény-ellenes és igazságtalan - ezekkel a szavakkal illette Budaörs városvezetése a szolidaritási hozzájárulást, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat több pénzt fizet be, mint amennyi állami normatívát kap a kötelező feladataihoz. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban úgy látja: a számok egészen mást mutatnak.

"Nincs szükség vádaskodásra, a tények beszéljenek helyettünk" - fogalmazott Nagy Márton a Facebook oldalán. Részletesen áttekintette, hogy az elmúlt évek folyamán mennyi pénz érkezett Budaörsre, valamint mennyi összeg távozott onnan.

A legfigyelemreméltóbb számadat: Budaörs város iparűzési adóbevétele 2019 és 2024 között drámai módon, 10 milliárd forintról 18 milliárd forintra emelkedett. Ez a növekedés évente 8 milliárd forint többletet jelent a város költségvetésében, összehasonlítva a COVID előtt, az utolsó békeévben tapasztalt bevételekkel.

Ehhez hozzáadódik az állami működési támogatás, amely 1,5 milliárdról 3,8 milliárd forintra emelkedett – ami több mint kétszeres növekedést jelent. A miniszter összegzése alapján ez azt jelenti, hogy a város összesen körülbelül 6 milliárd forinttal gazdagabb, mint korábban volt.

Nagy Márton kiemelte, hogy a gazdasági növekedés nem véletlenszerűen alakult ki, hanem tudatos erőfeszítések révén. A helyi adóbevételek emelkedését a kormány és a magyar adófizetők is támogatták, legyen szó közvetlen beruházásokról vagy az ipari park fejlődését elősegítő intézkedésekről. A miniszter hangsúlyozta, hogy az állam aktívan részt vett a működőtőke beáramlásának elősegítésében, ennek következtében a fejlesztések költségei főként az állami szférához kötődtek, míg a gazdasági előnyök Budaörsön realizálódtak.

Mint már korábban említettük, Budaörs Város Önkormányzata jogi lépéseket tett az Alkotmánybíróság előtt a 2025-ös központi költségvetés és a szolidaritási hozzájárulás mértékét meghatározó miniszteri rendelet ellen. Az önkormányzat álláspontja szerint az Alaptörvény ellen vét, hogy saját bevételeikből vonják el a forrásokat, ami következtében a város a költségvetés nettó befizetőjévé vált.

A budaörsi önkormányzat számára idén több mint hatmilliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetése válik szükségessé az államkasszába. Wittinghoff Tamás, a Pest vármegyei település polgármestere kifejezte, hogy törvénytelennek tartja azt a helyzetet, amely szerint "a szolidaritási hozzájárulás keretében kivetett teher túllépi a kötelező feladatok ellátására biztosított állami normatívát, így a kormány gyakorlatilag az önkormányzat saját bevételeiből von el forrást". Hozzátette, hogy a város költségvetésének 24 milliárd forintos keretéből egy jelentős negyedét érinti ez az elvonás. A Budaörsi Napló elemzése szerint ebből az összegből akár 4-5 új óvoda, 14 kilométernyi kétsávos úttest, vagy 40 budaörsi utca felújítása is megvalósítható lenne.

A nemzetgazdasági és pénzügyi minisztérium az adott település adóerő-képessége és lakosságszáma figyelembevételével határozza meg a hozzájárulás mértékét.