Történelmi esemény bontakozik ki: letartóztatási parancsot rendeltek el a dél-koreai elnök ellen.
A dél-koreai igazságszolgáltatás egy rendkívüli lépésre szánta el magát: letartóztatási parancsot adott ki az ország jelenlegi elnöke, Yoon Suk Yeol ellen. Az elnököt a közelmúltban bevezetett, rövid életű hadiállapot következményeként vád alá helyezték, és hivatalából felfüggesztették. Ez a történelmi esemény első ízben fordul elő Dél-Korea történetében, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ilyen súlyos intézkedést alkalmaznak.
A szöuli nyugati kerületi bíróság zöld lámpát adott a letartóztatási parancsnak, amelyet a magas rangú tisztviselők korrupciós ügyeivel foglalkozó hivatal (CIO) nyomozói terjesztettek elő. Yoon ellen felkelés vezetésének gyanújával indult eljárás, ami egyike azoknak a ritka bűncselekményeknek, amelyekért egy dél-koreai elnök nem mentesülhet a jogi felelősség alól.
A letartóztatási parancs kibocsátása olyan rendkívüli esemény, amelyet eddig még soha nem tapasztaltunk.
és tovább mélyíti a politikai válságot Dél-Koreában, amely Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a régióban.
A jelenlegi elfogatóparancs érvényessége január 6-ig terjed. A Yonhap hírügynökség tájékoztatása szerint, amely a CIO-ra hivatkozik, a parancs végrehajtását követően Yoont várhatóan a szöuli fogházban helyezik el.
Yoon Kab-keun, a megbuktatott elnök ügyvédje szerint a letartóztatási parancs törvénytelen és érvénytelen. Álláspontja szerint a CIO-nak a dél-koreai törvények értelmében nincs felhatalmazása arra, hogy elfogatóparancsot kérjen. Az ügyvéd bejelentette, hogy az elnök jogi csapata az alkotmánybírósághoz fog fordulni a végzés visszavonása érdekében.
A körzeti bíróság a parancs kiadásának szükségességét azzal indokolta, hogy valószínű, hogy Yoon nem fog reagálni az idézésre, amennyiben nem áll rendelkezésére súlyos indok. Ezen kívül megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a személy bűncselekmény elkövetésével hozta magát összefüggésbe.
Egyelőre nem világos, hogy mikor és hogyan hajtják végre a Yoon elleni elfogatóparancsot. A dél-koreai elnöki biztonsági szolgálat közleményben jelezte, hogy a letartóztatási parancsot a megfelelő eljárásnak megfelelően fogja kezelni.
A bíróság zöld lámpát adott a Yoon lakóhelyén végrehajtandó házkutatási parancsnak. Ezt megelőzően a rendőrség már megpróbálkozott egy razziával az elnöki hivatalban, ám az elnöki biztonsági szolgálat megakadályozta a bejutást, így a művelet nem járt sikerrel.
A december 3-án bevezetett hadiállapot óta Yoon több alkalommal is figyelmen kívül hagyta a nyomozók kihallgatásra vonatkozó idézését. Ez a lépés, amely a politikai tevékenységek korlátozására és a média cenzúrázására irányult, Dél-Korea történetében az első ilyen típusú intézkedés az 1980-as évektől napjainkig.
A hadiállapot kihirdetésének estéjén katonák hatoltak be a szöuli nemzetgyűlés épületébe, de visszavonultak, amikor a parlamenti képviselők tűzoltó készülékkel lefújták őket. A törvényhozók elutasították a hadiállapotról szóló határozatot, miközben a tüntetők az épületen kívül összecsaptak a rendőrökkel. Yoon néhány órán belül visszavonta a parancsot.
A visszahatás szinte villámgyorsan következett be. Noha Yoon sikeresen átvészelte az első vádemelési próbálkozást, pártjának tagjai idővel az ellenzéki csoportokhoz fordultak, és december 14-én végül vádat emeltek ellene.
Han Duck-soo miniszterelnök hivatalosan is átvette az elnöki posztot, azonban pénteken őt is vádak érték, miután nem adta áldását a parlament által az Alkotmánybíróságba jelölt bírákra.
Kim Yong-hyun, a volt védelmi miniszter, aki lemondott a hadiállapot bevezetésében betöltött kulcsszerepe miatt, most őrizetben van. Pénteken pedig vádat emeltek ellene lázadás és hatalommal való visszaélés vádjával.
A politikai pártok különböző módon reagáltak az események alakulására. Kweon Seong-dong, a kormányzó Népi Erő Pártjának megbízott vezetője hangsúlyozta:
Nem megfelelő egy hivatalban lévő elnök letartóztatása.
Ezzel ellentétben Kim Yong-min, a Demokrata Párt ellenzéki képviselője, aki a parlamentben többséggel bír, határozottan sürgette a nyomozókat a vádemelési szavazat előmozdítása érdekében. "Az elfogatóparancsok és a nyomozási eljárások végrehajtása komoly kihívások elé állíthatja őket. Kérem, hogy a nyomozók azonnal tegyenek lépéseket az elfogatóparancsok végrehajtásáért" – nyilatkozta.
Forrás: Reuters
