Történelmi kalandra készül a következő magyar űrhajós: csak egy lépésnyire a kilövés izgalmas pillanata!

Kicsoda a leendő magyar űrhajós és mi lesz a programja a Föld körül?

A Hungarian to Orbit (HUNOR) program 2021-es bevezetése óta világossá vált, hogy Magyarország második űrhajósát is a csillagok közé küldheti. A magyar űrkutatás iránti lelkesedés jegyében már az első évben megkezdődött a leendő kutatóűrhajósok toborzása, ami sokak számára álmuk valóra válásának ígéretét hordozta. A kezdeményezésre összesen 240 ambiciózus jelentkező érkezett, akik közül egy szigorú, több lépcsős kiválasztási folyamat során végül négy tehetséges jelöltet sikerült kiválasztani. Az ő felkészülésük során a szakértők különböző kihívásokkal, mint például űrdinamikai és fizikai tesztek, valamint könnyű repülőgépes pilótaképzés révén készítették fel őket a jövőbeli tudományos küldetésükre.

A folyamat végén a szakértők döntése a 32 éves, gépészmérnöki diplomával rendelkező Kapu Tiborra esett, aki Farkas Bertalan nyomdokaiba lépve a következő magyar kutatóűrhajós lehet.

Ekkor bejelentették, hogy a misszió sikeres lebonyolítása érdekében egy tartalékos űrhajós is kijelölésre került, akinek a személye a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula lett.

A 2024 augusztusában Houstonban megkezdett kiképzés során Kapu és Cserényi egyaránt részt vettek egy közös programban. Ennek célja, hogy bármilyen váratlan csere esetén mindketten készen álljanak a küldetés teljesítésére. Mivel a magyar űrhajós az Axiom Mission 4 (Ax-4) keretében utazik, a NASA képzési programját kiegészítették az Axiom Space saját oktatási elemei, valamint a SpaceX Dragon űrkapszulájára irányuló speciális tréningek.

A küldetés során Kapu Tibor kutatóűrhajós a misszió szakértőjeként fog tevékenykedni, míg az amerikai Peggy Whitson irányítja a csapatot, mint parancsnok. Az indiai Shubanshu Shukla pilótaként csatlakozik hozzájuk, míg a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski szintén küldetésspecialistaként képviseli hazáját az űrállomáson.

Az Axiom Mission 4 küldetése eredetileg 2024 végére, vagy 2025 elejére volt ütemezve. Azonban a végső időpont június 8-ára módosult, ezt követően először június 10-re, majd a kedvezőtlen időjárás miatt június 11-re halasztották. A szerdai kilövést megelőző rakétateszt során azonban...

a SpaceX oxigén-szivárgást észlelt a Falcon 9-es rakétán, így újra csúszott az indulás.

hogy a rakéta szivárgásának helyét még mindig nem sikerült pontosan meghatározni, ezért új indítási dátumot nem tudtak kitűzni. A Spacejunkie, a magyar űrkutatási szakportál, csütörtökön közzétett információi szerint azonban a következő lehetséges időpont június 13-a, péntek lehet. Ezt az értesülést sem a NASA, sem az Axiom Space nem hitelesítette. Végül a NASA csütörtökön hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy...

A SpaceX rakéta nehézségei mellett az ISS technikai kihívásai is befolyásolhatják Kapu Tibor pályafutását.

Az ISS orosz Zvezda moduljában tapasztalható szivárgás, amelyről a NASA is beszámolt, már régóta fennálló kihívás.

A légszivárgás problémáját az űrügynökségek már 2019 szeptemberében észlelték, azóta pedig az amerikai és orosz szakértők folyamatosan azon fáradoznak, hogy megoldást találjanak a helyzet orvoslására.

Az Ax-4 küldetésének elhalasztása további időt biztosít a NASA-nak és az orosz Roszkozmosznak a helyzet értékelésére és annak meghatározására, hogy szükség van-e további hibaelhárításra, mielőtt az állomás további űrhajósokat fogad a fedélzeten. Ebből kifolyólag

A magyar űrhajós küldetése jelenleg az amerikai űrügynökség döntése alapján határozatlan időre késlekedik.

Az ISS-re űrhajósokat, valamint kutatási eszközöket küldeni közel sem egyszerű és olcsó dolog, ezért az asztronauták ott tartózkodását szinte percről-percre beosztják már jóval előre, így nagyon kötött napirend szerint élik a napjaikat az állomáson, ahol a lehető legtöbb vizsgálatot igyekeznek elvégezni ottlétük alatt. Pontosan megvan, hogy mikor kell például a súlytalanságban kulcsfontosságú testedzést végezniük, étkezniük, valamint hogy milyen sorrendben hajtják végre a kísérleteket.

A Time magazin legutóbbi elemzése szerint az Ax-4 misszió keretében, bár csupán két hétig tart, rendkívül jelentős kísérletek fognak zajlani. Ezek a kutatások nemcsak az űrvállalat ambiciózus terveihez kapcsolódnak, amelyek magánűrállomással összefüggésben állnak, hanem a hosszú távú emberes űrrepülések, például egy Mars-misszió során az emberi testre gyakorolt hatások feltérképezéséhez is értékes információkat nyújthatnak.

A HUNOR program legutóbbi bejelentései szerint egy új felhívás keretében számos magyar egyetem, startup és vállalat kapott lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon a tudományos kísérletek összeállításához. Az Axiom Space hivatalos weboldalán található részletes információk alapján a HUNOR kutatási program keretében számos izgalmas projekt valósulhat meg, többek között,

A magyar űrhajós kollégái is izgalmas és precízen kidolgozott kutatási projekteken fognak dolgozni az ISS fedélzetén.

A legénység által végrehajtott, körülbelül 60 kísérlet valószínűleg az eddigi legnagyobb számú kísérlet lesz, amelyet az Axiom küldetés során végeztek el.

A magyar tartalékos űrhajós, Cserényi Gyula hiába marad a Földön - ha minden a tervek szerint alakul - a távolból segíti majd az állomáson tartózkodó Kapu Tibor munkáját. A magyar földi támogatószemélyzet vezető munkatársai között van továbbá az a két űrhajósjelölt is, akik elkezdték, de a szakértői bizottság döntése szerint végül nem csinálták végig a kiképzést Kapuval és Cserényivel.

Az űrkutatással foglalkozó szaksajtó gyakran számol be arról, hogy az űrkutatás az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül, valamint, hogy a terület stratégiailag és akár geopolitikailag is egyre fontosabbá válik. Nem véletlen, hogy az amerikai elnökválasztást követően is gyakran tárgyalt témává vált, hogy az Egyesül Államok űrprogramját milyen irányba tereli majd Donald Trump.

A hidegháborús űrversenyhez képest manapság az államok közötti nemzetközi együttműködés jelentősen kibővült ezen a téren; ennek eredményeként jött létre többek között a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amely 16 ország – köztük az Európai Űrügynökség 11 tagállama – közös erőfeszítéseivel működik, és amely Kapu Tiborék négyfős legénységét is fogadni fogja. Bár az Egyesült Államok által támogatott NASA továbbra is a világ legnagyobb űrügynöksége, olyan országok, mint India, Japán, vagy az Egyesült Arab Emírségek is egyre komolyabb űrmissziókat valósítanak meg önállóan. Kína, amely saját űrállomással rendelkezik, az utóbbi években robosztus ütemben közelíti meg az Egyesült Államok korábbi dominanciáját az űrkutatás terén.

Ahogy a legtöbben tudják, a magyar űrkutatás történetében Farkas Bertalan neve kiemelkedő helyet foglal el, hiszen ő az egyetlen magyar, aki valaha is járt a világűrben. 1980. május 26-án indult el a szovjet Valerij Kubaszov társaságában, hogy felfedezze az űr végtelenjét. Ekkoriban az űrutazás fogalma még egészen más volt, mint manapság; a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti űrverseny már az utolsó fázisába ért, de a két nagyhatalom, valamint a szocialista blokk többi országa még mindig aktívan küldött embereket a kozmoszba. Farkas Bertalan és társai a Szaljut-6 űrállomáson töltöttek el egy hetet, amely bő két évtizeddel az ISS megépítése előtt zajlott le. Az űrutazás élményei és a tudományos kísérletek során Farkas nemcsak a magyar űrkutatás számára írt történelmet, hanem a világűr felfedezésének is egy új fejezetét nyitotta meg.

Az űrkutatás terén nem csupán a részt vevő országok száma nőtt meg, hanem egy jelentős átalakulás is végbement a szektorban:

A 2010-es évektől kezdve a magánvállalatok szerepe a világűr felfedezésében és hasznosításában egyre meghatározóbbá vált. Az állami űrügynökségek mellett ezek a cégek is egyre gyakrabban indítanak saját kereskedelmi küldetéseket, ami új dimenziót nyitott az űriparban.

Ahogy már említettük, a magyar űrhajós és társai két amerikai magánűrvállalat, az Axiom Space és a SpaceX, valamint a NASA közös küldetése, az Ax-4 a keretében utazik majd a világűrbe. Mindkét vállalat igen fontos szerepet tölt be a modern űrutazásban. Az Axiom Space hajtotta végre az első, magánvállalat által lebonyolított emberes űrrepülést az ISS-re 2022-ben, azóta pedig még két alkalommal sikerült embert juttatniuk az állomásra. Amellett, hogy a vállalat aktívan dolgozik az első, magánvállalat által létesített űrállomás megalkotásán, a NASA programjaiban is fontos szerepet játszanak; az olasz luxusmárkával, a Prada-val kiegészülve ők készítik majd például az új amerikai Hold-program, az Artemis űrruháit is.

Az Elon Musk által vezetett SpaceX az elmúlt években szinte egyeduralkodóvá vált a rakétaindítások terén. A vállalat a Földre visszatérő - ezáltal újra felhasználható - első fokozattal rendelkező Falcon 9-es rakétáját már 486 alkalommal vetették be összesen. Jól mutatja a texas-i székhelyű cég dominanciáját, hogy

Tavaly a Falcon rakéták segítségével 134 indítást valósítottak meg, ami a globális összes indítás több mint 50%-át jelenti.

Ezen kívül a SpaceX által kifejlesztett Dragon űrhajó, amely alkalmas mind rakomány, mind pedig emberek szállítására, jelenleg a NASA egyetlen lehetősége. Ez különösen fontos, mivel elkerülni kívánják a politikai feszültségekből adódó problémákat, amelyek a Szojuz használatával járhatnak, illetve a Boeing Starliner, amely még mindig a tesztelési szakaszban van, nem nyújt megbízható alternatívát.

Ugyan elsőre sokakban a kudarc érzését kelthette, hogy többször is halasztani kellett a következő magyar űrhajós indulását, ez egyáltalán nem meglepő gyakorlat az űrutazásban. A korábban már emlegetett kétpólusú világ idején, mikor a két blokk versenyt futott az űr meghódításáért, rendkívül gyorsan zajlottak az események; az első űrbe fellőtt ember (Jurij Gagarin, 1961) és az első emberes holdaszállás (1969, Neil Armstrong) között mindössze nyolc év telt el. Az akkori technikai lehetőségeket figyelembe véve ez nem csak elképesztő tudományos teljesítményről, hanem borzasztó vakmerőségről is árulkodott.

A biztonsági előírások az űrrepülések terén a történelem folyamán jelentős változásokon mentek keresztül, különösen az 1990-es évektől kezdve, amikor a személyszállító űrhajókra vonatkozó szabályok sokkal szigorúbbá váltak.

Mára pedig már elképzelhetetlen lenne kapkodva az ismeretlenbe küldeni az asztronautákat, anélkül, hogy a tudósok kizárnák az összes kockázatos tényezőt.

Az utóbbi hetek amerikai politikai eseményei igencsak felkavarták a kedélyeket Kapu Tibor küldetésével kapcsolatban. Elon Musk, miközben távozott a kormányzati színtérről, és éles vitába bonyolódott Trump elnökkel, váratlanul bejelentette, hogy a SpaceX megfontolja az összes Dragon űrhajója kivonását a forgalomból. Ez a lépés sokkolta az űripart, hiszen a SpaceX Dragon jelenleg, a Boeing Starliner körüli bonyodalmak miatt, a legfontosabb űrhajó a NASA számára, amely emberek szállítására is képes. A Dragon nem csupán az amerikai űrprogram szempontjából elengedhetetlen, hanem Kapu Tiborék missziójában is központi szerepet játszik.

Musk mondata már a kezdetekben is ködös volt, nem igazán tudták hová tenni a szakemberek sem, majd pár nappal később egy kommentben a milliárdos vissza is vonta azokat, azóta pedig már az X-bejegyzése is elérhetetlenné vált a témában, így vélhetően semmilyen befolyása nem lesz a következő magyar űrhajós küldetésére, amelyet a Portfolio-n is folyamatosan követünk majd.