Trump váratlanul elhagyta a G7-csúcsot, ahol a hivatalos nyilatkozatban Irán szerepelt mint "a terrorizmus kulcsfontosságú forrása".

"Bizonyára önök is észlelik azt, amit én is tapasztalok, és amint lehetőségem nyílik rá, vissza kell térnem" - fogalmazott az amerikai elnök, utalva a közel-keleti helyzetre. Donald Trump korábban figyelmeztette Teheránt, hogy sürgősen le kell állítania nukleáris programját, mielőtt "túl késő lenne".

Donald Trump amerikai elnök hétfő este a tervezettnél korábban távozott a kanadai Sziklás-hegység egyik üdülővárosában zajló G7-csúcstalálkozóról az Izrael és Irán közötti konfliktus kiéleződése és a Közel-Keleten növekvő regionális instabilitás miatt.

"Vissza kell mennem, nagyon fontos" - mondta Trump helyi idő szerint hétfő este a hagyományos "családi fotón" a többi állam- és kormányfővel újságírói kérdésre válaszolva. Elmondta, hogy köszöni a "nagyszerű házigazdának", Kanadának, "de valószínűleg önök is látják, amit én látok, vissza kell mennem, amint csak tudok".

Trump bejelentése felkészületlenül érte a G7-partnereket. A Friedrich Merz német kancellár vezette delegáció nem sokkal korábban még azt feltételezte, hogy az amerikai elnök a csúcstalálkozó kedd esti végéig marad. A lépést azonban senki sem akarta a G7-ek elleni támadásnak tekinteni. Ellenkezőleg: Emmanuel Macron francia elnök pozitívan nyilatkozott az Izrael és Irán közötti háború befejezésére irányuló amerikai erőfeszítésekről. Ha az Egyesült Államok tűzszünetet tudna elérni, az nagyon jó dolog lenne - mondta.

A globális vezetők a csúcstalálkozón fáradhatatlanul keresték a módját annak, hogy véget vessenek a már öt napja zajló konfliktusnak, amely több tucat ember életét követelte Izrael területén és Iránban. Trump korábban figyelmeztetett, hogy Teheránnak sürgősen le kell állítania nukleáris programját, mielőtt a helyzet "túl késővé" válna.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni vezetők "nyitottak a párbeszédre", de már eltelt 60 nap, hogy egyesítsék álláspontjukat nukleáris céljaikról, és eddig nem léptek előre, mielőtt négy nappal ezelőtt megkezdődtek az izraeli légicsapások. "Szükség van egy megállapodásra" - tette hozzá.

Hétfőn Donald Trump figyelmeztetést adott ki, amelyben arra szólította fel a kanadai állampolgárokat, hogy sürgősen hagyják el Teheránt.

"Iránnak kötelező lett volna aláírnia a megállapodást, mondtam nekik. Micsoda szomorú helyzet, az emberi életek pazarolása. Határozottan kijelentettem, hogy IRÁN NEM LEHET FEGYVERES NUKLEÁRIS HATALOM. Ismételtem és ismételtem, hogy mindenkinek sürgősen el kell hagynia Teheránt" - posztolta a Truth Social közösségi média platformon.

Ennek ellenére a G7-országok - sokak számára meglepő módon - közös nyilatkozatban állapodtak meg az Izrael és Irán közötti háborúról. A dokumentumot Trump is aláírta távozása előtt.

A kanadai házigazda által megfogalmazott állásfoglalásban Irán szerepe a "regionális instabilitás és terrorizmus középpontjában" kerül említésre, miközben kiemelik Izrael jogát az önvédelemhez. A G7 országok vezetői hangsúlyozzák, hogy mindig is határozottan kifejezték: Irán nem kaphat lehetőséget arra, hogy atomfegyverhez juthasson.

Az Irán és Izrael között zajló konfliktusban olyan megoldást kell találni, amely "a közel-keleti ellenségeskedések deeszkalációjához vezet, beleértve a tűzszünetet a Gázai övezetben" - folytatódik a rövid nyilatkozat.

Izrael az utóbbi napokban intenzív támadásokat indított iráni célpontok, köztük nukleáris létesítmények, vezető katonai alakok, tudósok, védelmi állások, városi infrastruktúrák, valamint olaj- és földgázmezők ellen. A zsidó állam célja világosan megfogalmazott: megakadályozni, hogy Irán titkos atomfegyver-kutatásokat folytasson. Irán erre válaszul ellentámadásokat hajtott végre Izrael lakott területein, feszültséget teremtve a térségben.

A házigazda, Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, hangsúlyozta, hogy a globális közösség a G7-ektől várja a példamutatást ezekben a kihívásokkal teli időszakokban. „Egy történelmi fordulópont tanúi vagyunk, amikor együtt gyűlünk” – fejtette ki Carney. „A világ most megosztottabb és veszélyesebb, mint valaha.”

Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár egy egyórás informális megbeszélésre ült össze nem sokkal a csúcstalálkozóra való megérkezésük után vasárnap késő este.

Merz a csúcstalálkozón, még az iráni nyilatkozat jóváhagyása előtt, újságíróknak kifejtette, hogy Iránnak minden körülmények között tilos "engedélyezni", hogy atomfegyverhez szükséges anyagokat gyűjtsön.

Trump azt mondta, hogy Irán "nem nyeri meg ezt a háborút. És beszélniük kellene, és azonnal beszélniük kellene, mielőtt túl késő lenne". Az amerikai elnököt arról is megkérdezték, hogy Washington csatlakozik-e Izraelhez az Irán elleni katonai műveletben, de Trump nem kívánt nyilatkozni a kérdésről.

Donald Trump és Keir Starmer hétfőn bejelentette, hogy kereskedelmi megállapodást írtak alá, amely csökkenti a brit autó- és repülőgépipari importra kivetett vámokat.

Az új megállapodást a csúcstalálkozó keretein belül jelentették be. Trump és Starmer ugyanakkor megjegyezte, hogy az acélgyártási ágazatról még folynak a tárgyalások.

Trump határozottan kiáll amellett, hogy az Egyesült Királysággal létrejött megállapodás "kölcsönösen előnyös", és úgy véli, hogy ez jelentős számú munkahelyet és jövedelmet generál majd mindkét nemzetben. Starmer is hasonlóan optimista nyilatkozatot tett, kijelentve, hogy a megállapodás a két ország közötti erőszakos együttműködés szimbóluma, és "nagyszerű nap" vár mindkét fél számára.

A megállapodás megkötése kulcsfontosságú, hiszen Trump jelentős importvámokkal fenyegette meg a világ számos részét. Ezek a lépések nem csupán piaci instabilitást idéztek elő, hanem súlyosbították a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmakat is.

Bár számos javasolt vámjavaslatától visszalépett, kitartóan jelezte, hogy kormányának tisztviselői erőteljesen részt vesznek a számos országgal kötendő új kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokban - annak ellenére, hogy eddig csak nagyon kevés jött létre.

London véleménye szerint az új megállapodás komoly előnyöket biztosítana a brit vállalatok számára, például a Rolls Royce számára, amely repülőgép-motorokat és prémium luxusautókat gyárt. Ezzel a megállapodással a cég mentesülne a korábban bevezetett 10%-os vámok alól, ami jelentős lendületet adhat a működésének.

Az amerikai elnök nemcsak a csúcstalálkozón való részvételével, hanem merész javaslatával is felkeltette a figyelmet. Azt javasolta, hogy a G7-es országok bővüljenek ki a G8-ra, Oroszország bevonásával, vagy akár a G9-re, Kína integrálásával. Ez a kijelentés élénk vitákat generált, hiszen sokan kérdőjelezik meg a két ország szerepének és politikai hozzáállásának elfogadását a nemzetközi színtéren.

Trump annak ellenére fejezte ki, hogy a szervezet bővítése mellett van, hogy Oroszország és Kína tekintélyelvű rezsimek egy olyan csoporton belül, amelynek tagjai demokratikus nemzetek.

Trump kifejtette, hogy "rendkívül súlyos tévedés" volt Oroszország 2014-es kizárása, miután az elfoglalta a Krímet. Ez a döntés megelőzte Oroszország 2022-es átfogó katonai támadását Ukrajna ellen.

"A G7 korábban G8 néven volt ismert. Barack Obama és egy Justin Trudeau nevű politikus ellenállt annak, hogy Oroszország részt vegyen a csoportban" – nyilatkozta Trump, utalva Justin Trudeau-ra, akit pontosan egy évvel Oroszország kizárása után választottak meg miniszterelnökké. Ekkoriban Stephen Harper töltötte be a kanadai miniszterelnöki posztot.

"Úgy vélem, hogy jelenleg nem tapasztalnánk háborút, ha Oroszország részt venne a helyzet kezelésében, és szintén elkerülhető lett volna a konfliktus, ha Trump állt volna a kormány élén négy évvel ezelőtt" - nyilatkozta az elnök. "Oroszország kizárása egy komoly tévedés volt számomra, amit már akkor is úgy éreztem, bár akkor még nem voltam aktív a politikai színtéren."

A riporteri kérdésre, miszerint Kínát is be kellene-e vonni, Trump így reagált: "Ez nem egy rossz javaslat. Nem ellenzem, ha valaki azt szeretné, hogy Kína is részt vegyen." Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a világ vezetői párbeszédet folytathassanak egymással a csúcstalálkozók keretében.