Túl a kötelező kereteken: amikor a compliance valódi üzleti értéket generál.
A compliance stratégiai jelentősége ugrásszerűen növekszik az egyre szigorodó szabályozási környezetben. A vállalatoknak egyszerre kell megfelelniük mind a külső elvárásoknak, így a különböző jogszabályoknak, szabványoknak, mind pedig a belső, saját szabályrendszerüknek. A külső megfelelési dimenzióba tartozik, hogy minden céget közvetlenül érinthetnek az olyan uniós jogszabályok is, mint a digitális akadálymentesítési előírások, a Data Act vagy az AI Act. A jogi-szabályozási megfelelés ezért mind nagyobb szerepet kap a vállalatirányítási szempontok között, mivel a külső elvárásokat le kell fordítani a vállalat saját nyelvére és be kell illeszteni a folyamatokba. A Digital Compliance 2025 konferencia 2025. május 6-án átfogó képet nyújt arról, hogyan válhat a jogi megfelelés a vállalati működés szerves részévé, csökkentve a jogértelmezési bizonytalanságokat és elősegítve a külső és belső szabályoknak való proaktív megfelelést. A Portfolio interjújában Firniksz Judit és Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary szakértői osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan lehet a compliance-t üzleti előnnyé formálni ebben a gyorsan változó piaci környezetben.
A compliance napjainkban szinte minden vállalat életében megjelenik, azonban a jogi megfelelés fontossága számos tényezőtől függ. Először is, a cég működési területe és iparága jelentős szerepet játszik: egy pénzügyi intézmény például szigorúbb szabályozásoknak van kitéve, mint egy kreatív ügynökség. Ezen kívül a vállalat mérete és nemzetközi jelenléte is befolyásolja a jogi megfelelés iránti igényt; a nagyobb, több országban működő cégeknek komplexebb jogi keretekkel kell foglalkozniuk. A cégvezetés kultúrája és a compliance iránti elkötelezettség szintén kulcsfontosságú: ha a vezetés prioritásként kezeli a jogi előírások betartását, az a vállalat egészére pozitív hatással van. A piaci versenyhelyzet, a fogyasztói elvárások és a társadalmi felelősségvállalásra irányuló nyomás szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy egy vállalat mennyire tartja fontosnak a jogi megfelelést. Végül, a jogi kockázatok és a büntetések elkerülése érdekében a cégeknek proaktívan kell foglalkozniuk a jogi előírásokkal, hogy megóvják magukat a lehetséges következményektől.
A vállalatok reakciója a jogi és szabályozási kihívásokra szoros összefüggésben áll a vállalat méretével és az iparági környezettel. Gyakran előfordul, hogy a cégek nem tudják kellően felmérni a helyzetet, és a jogszabályok bonyolultsága miatt inkább elkerülik a foglalkozást a témával. Esetlegesen hiányoznak a szükséges erőforrások a szabályok megértéséhez és alkalmazásához, így csupán a számukra releváns kérdésekre összpontosítanak. Ez a hozzáállás azonban komoly kockázatokat rejthet, különösen olyan esetekben, amikor jelentős pénzbírságokkal kell számolni, mint az AI Act esetében, amely egy komplex szabályozási keretrendszert hoz létre. Az AI Act hatása szinte minden piaci szereplőt érint, hasonlóan a GDPR-hoz, amely szintén jelentős zűrzavart okozott számos vállalkozás működésében, amikor alkalmazkodniuk kellett az új adatvédelmi normákhoz.
A vállalati tudatosság kiemelkedő szerepet játszik abban, hogyan reagálnak a cégek a jogszabályi környezet változásaira. Az AI Act mellett más fontos jogszabályok is hatással lehetnek a vállalkozások működésére, például a Data Governance Act és a Data Act, nem is említve a kiberbiztonság terén tapasztalható szabályozási átalakulásokat. A vállalati tudatosság szorosan összefonódik a technológiai érettséggel, hiszen a cégek képessége, hogy alkalmazkodjanak ezekhez a kihívásokhoz, nagymértékben függ attól, mennyire felkészültek és mennyire tudatosan kezelik az új technológiák és jogszabályok által támasztott követelményeket.
A kockázatok azonosítása és a jogi-szabályozási keretek nyújtotta védelmi lehetőségek alapos értékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a már meglévő vagy új működési modellekben hatékonyan integrálhassuk őket. E folyamat során fontos, hogy a jogi előírásokat és a kockázatokkal kapcsolatos tudnivalókat egyaránt figyelembe vegyük, így biztosítva a működés biztonságát és a jogszabályoknak való megfelelést.
A technológiai érettség jelentős szerepet játszik a vállalati önismeretben, ahogy azt Firniksz Judit is hangsúlyozza. Ugyanakkor a vállalat belső célrendszereinek középpontjában az üzleti stratégia áll. Ahhoz, hogy a megfelelési kötelezettségek valóban integrálódjanak a vállalat mindennapi működésébe, elengedhetetlen, hogy ezek a kötelezettségek összhangban legyenek az üzleti célokkal. A compliance nem csupán egy önálló tevékenység, hanem a vállalati működés szerves részét képezi. Csak akkor képes hatékonyan hozzájárulni a kockázatok csökkentéséhez és a hatékonyság növeléséhez, ha jól kidolgozott és koherens compliance funkciók támogatják az üzleti folyamatokat.
Ha lépésekre bontva szemléljük a folyamatot, elsőként a külső szabályozási környezet változásaiból kell kiindulnunk. Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy vállalkozásnak tudomásában kell lennie a rá vonatkozó jogszabályokról, de ez önmagában is bonyolult feladatot jelent. Az első lépés tehát a tájékozódás és az információgyűjtés: milyen változásokra kell figyelnünk? Ezt követi a releváns előírások azonosítása, az eligibilitás megértése: pontosan mi vonatkozik ránk? A következő lépés a jogszabályok értelmezése, amely sokszor még a jogi szakemberek számára is kihívást jelent, hiszen a jogászok számára sem mindig egyértelmű, hogy például...
Az AI Act jogi keretei alapján a mesterséges intelligencia rendszer fogalma a következőképpen határozható meg: olyan szoftveres megoldás, amely képes adatokat feldolgozni, tanulni és autonóm döntéseket hozni azokra alapozva. Az AI rendszerek sokféle formát ölthetnek, beleértve a gépi tanulást, a természetes nyelvfeldolgozást és a robotikát. Ami pedig a weboldalak akadálymentességét illeti, egy weblap akkor tekinthető akadálymentesnek, ha minden felhasználó, beleértve a fogyatékkal élőket is, képes hozzáférni és használni azt, függetlenül a használt eszközöktől vagy technológiáktól. Ez magában foglalja a megfelelő színkontrasztot, a képernyőolvasók általi értelmezhetőséget, valamint a navigáció egyszerűségét. Az akadálymentesség biztosítása érdekében a weboldalaknak megfelelniük kell a nemzetközi szabványoknak, mint például a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines).
Ahhoz, hogy a külső jogi keretet hatékonyan alkalmazzuk, és ennek alapján egy új, belső szabályrendszert alakítsunk ki, elengedhetetlen, hogy a jogszabályokat a vállalkozás tevékenységeire érthetően lefordítsuk. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a technológiai és üzleti döntéshozók számára is világos legyen, milyen lépéseket kell tenni a jogszabályi megfelelés érdekében, és hogy mindez miért előnyös a vállalat számára. Ez a folyamat szoros együttműködést igényel a vállalaton belül, valamint szakmai párbeszédet különböző területek között. Különösen a nagyobb vállalatcsoportok esetében gyakran előfordulhat, hogy a belső szabályozás egy összetett szabályrendszert eredményez, amelynek átláthatósága kulcsfontosságú a hatékony működéshez.
Ez a szituáció gyakran olyan belső "szabályozási" megfelelés kihívásait hozza elénk, amelyek hasonlóak a külső jogszabályi elvárások kezelésében tapasztaltakhoz. Olyan mindennapi dilemmákra kell itt fókuszálnunk, mint amikor éppen azt próbáljuk kideríteni, hogy...
hol találjuk a szabadságolási, javadalmazási vagy flotta szabályokat, melyik az a nyomtatvány, amelyet IT-eszközök igénylésénél ki kell tölteniük
Mielőtt a megbeszélésre lépnénk, fontos, hogy átnézzük a vonatkozó versenyjogi szabályokat, különösen akkor, ha a versenytársunk képviselője is részt vesz az eseményen.
A technológiai fejlődés hogyan érinti a compliance folyamatokat? A manapság divatos legaltech eszközök használata ezen a területen is jelentős változást hozott?
F.J.: A jogi technológia tágabb fogalma a jogi munkafolyamatokat támogató innovatív technológiai megoldásokat foglalja magában. A compliance területén a jogi tudás elengedhetetlen, ám egyre inkább felértékelődnek a különböző technológiai, üzleti és szakmai szakértők szerepei is. Például, az akadálymentességi szabályok hatékony végrehajtása egy komplex IT projekt, ahol az ügyfélélmény optimalizálásáért UX szakemberek és dizájnerek is kulcsfontosságú felelősséget vállalnak.
A compliance technológia terén minden olyan megoldás kiemelkedő jelentőséggel bír, amely lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsan és hatékonyan értesüljünk az új jogszabályokról vagy a céget érintő változásokról. Ezek a fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak a munkafolyamatok hatékonyságának növeléséhez. A külső eligibilitási fázis során, például a versenyjog és munkajog terén, különösen hasznos, ha a kapcsolódó döntéseket áttekinthető és jól strukturált formában tudjuk elemezni, így könnyen kiszűrhetjük azokat a tényezőket, amelyek a vállalatunk alkalmazkodásához szükségesek. A belső eligibilitási fázisban pedig elengedhetetlen, hogy szabad szöveges kérdéseket tehessek fel a szabályzatokkal kapcsolatosan, hiszen ez lehetővé teszi számomra, hogy pontosan megértsem a releváns előírásokat és azok alkalmazását a mindennapi munkámban.
A változások figyelemmel kísérésében, vagyis annak biztosításában, hogy a vállalat naprakész információval rendelkezzen a szabályozási környezet alakulásáról, az új legaltech megoldások kiemelkedő szerepet játszanak. A belső megfelelőség mellett, a szabályzati elvárások teljesítése is kulcsfontosságú, amelyhez elengedhetetlen, hogy támogassák a munkafolyamatokat. Amikor egy vállalat már rendelkezik egy jól kidolgozott rendszert a megfelelőség igazolására, ezek az innovatív eszközök lehetővé teszik a határidők meghatározását, a feladatok hatékony elosztását a különböző osztályok között, valamint a monitorozási folyamatok javítását, hogy minden érintett betartja-e a szabályokat. Ez egy új dimenziót ad a megfelelőségi eszközök alkalmazásához. Fontos megjegyezni, hogy...
Ahol az értelmezést és a megértést elősegítő eszközök találkoznak, ott a generatív mesterséges intelligencia valóban forradalmi lehetőségeket teremt.
A legújabb fejlesztések lenyűgöző irányba haladnak, hiszen a mesterséges intelligencia révén sokkal hatékonyabban tudjuk klasszifikálni a dokumentumokat és felfedezni azok mélyebb jelentését. Ennek köszönhetően a vállalkozások számára könnyedén hozzáférhetővé válnak a releváns jogszabályok, a bevált gyakorlatok, sőt, a szabványoknak való megfelelés is egyszerűbben kezelhetővé válik.
A compliance sok vállalkozás számára elsőre talán csak egy felesleges tehernek tűnhet, olyan adminisztratív kihívásnak, amely megnehezíti a fejlődést és lelassítja a fejlesztéseket. De szakértői szemmel nézve a helyzet sokkal árnyaltabb. A jogi megfelelőség nem csupán egy szükséges rossz, hanem kulcsfontosságú tényező is, amely hozzájárulhat a cég hosszú távú sikeréhez. A compliance rendszer megfelelő működése nemcsak a jogi követelményeknek való megfelelést biztosítja, hanem erősíti a vállalat hírnevét, növeli a bizalmat a partnerek és ügyfelek körében, valamint segít elkerülni a jogi problémákat, amelyek akár súlyos pénzügyi következményekkel is járhatnak. Tehát bár a compliance valóban jelenthet adminisztratív kihívásokat, a hosszú távú előnyök és a kockázatok csökkentése érdekében elengedhetetlen lépés a vállalatok számára.
A beépített megfelelés, más néven "compliance by design", nem csupán az innováció útjába áll, hanem éppen ellenkezőleg, új perspektívákat is nyithat. Kiváló példa erre a digitális gazdaság akadálymentesítésére irányuló új szabályozás, amely nyáron lép életbe. Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy ha már a tervezési fázisban figyelembe vesszük a különböző tartós, időszakos vagy éppen csak szituatív akadályozottságokat, akkor a mindenki számára elérhető megoldások nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem más felhasználói csoportok számára is új lehetőségeket kínálhatnak. Például egy szemműtét utáni átmeneti állapotban bárki nagy hasznát veheti a képernyőolvasó szoftverek által biztosított akadálymentes felületeknek, ami tovább erősíti azt a gondolatot, hogy az inkluzív tervezés mindannyiunk javát szolgálja.
Minden fogyasztót segíti az eligazodásban egy esztétikailag letisztult, jól megtervezett felület és világosan átlátható customer journey.
Amennyiben a digitális platformok, tartalmak vagy szolgáltatások tervezésében és fejlesztésében részt vevő szakemberek már a kezdeti lépéseknél figyelembe veszik az inkluzív dizájn elveit, úgy egy jelentősen zökkenőmentesebb és felhasználóbarátabb termék valósulhat meg. Ez nem csupán a használhatóságot javítja, hanem minden felhasználó számára gazdagabb élményt kínál.
F.J.: Azok a vállalatok, amelyek a felhasználói élményt középpontba állítva közelítettek a kérdéshez, és céljuk az volt, hogy a lehető legszélesebb közönség számára nyújtsák a legjobb élményt, már eddig is tudatosan figyeltek a digitális akadálymentességre. Ezt nem a jogszabályok kényszerítése motiválta, hanem a valódi elköteleződés a felhasználók igényei iránt.
A vállalkozásoknak tudatosítaniuk kell, hogy léteznek olyan körülmények, amikor a jogszabályoknak való megfelelés nem csupán a bírságok elkerülése miatt fontos. Ezek a helyzetek lehetőséget kínálnak arra, hogy erősítsék a márkájukat, növeljék a fogyasztói bizalmat és hosszú távú előnyökhöz jussanak.
A jogszabályok akkor lépnek életbe, amikor egy adott társadalmi helyzet annyira kiemelkedő hatással bír, hogy a jogalkotók kénytelenek foglalkozni vele. A közelmúltban tapasztalt digitális piaci szabályozási hullám mögött olyan jelentős üzleti kockázatok húzódnak meg, amelyek figyelmet érdemelnek. Ha az inkluzív dizájn során nem helyezzük középpontba az akadálymentesség elveit, akkor könnyen elveszíthetjük a fogyasztók széles körét, akár átmenetileg, akár véglegesen. Az emberek ugyanis nem hajlandók visszatérni olyan digitális platformokra, ahol nehezen tudnak navigálni, így a felhasználói élmény jelentősége elengedhetetlen.
Az akadálymentesítésre vonatkozó szabályok leginkább azokban a környezetekben érvényesülnek, ahol a közszolgáltatások és a közlekedés elérhetősége kulcsfontosságú. Kiemelt területek közé tartoznak például az oktatási intézmények, egészségügyi létesítmények, közlekedési csomópontok, valamint a közterületek, mint parkok és terek. Ezen kívül a munkahelyek és a szórakoztatóipar is fontos szerepet játszik az akadálymentesség megvalósításában, biztosítva, hogy mindenki számára egyenlő esélyek álljanak rendelkezésre a részvételre és az élményszerzésre.
M.A.: A prudenciális szabályok különösen ott érvényesülnek szigorúan, ahol az akadálymentesség közvetlenül befolyásolja a fogyasztók fontos gazdasági, egészségügyi vagy más érdekeit. Ilyen például a pénzügyi szektor vagy azok a területek, ahol a fogyasztók jövendőbeli helyzete vagy egészsége múlik egy döntésen, mint egy egészségbiztosítási szerződés megkötésekor. Ezekben a szektorokban kiemelt figyelmet kell fordítani az akadálymentességi feltételekre. Ha egy előfizető számára az online számlabefizetés az elsődleges lehetőség, akkor komoly problémát jelenthet, ha a digitális felület nem érthető vagy nem jól kezelhető, hiszen az előfizetői jogviszonyából származó kötelezettségének így nem tud megfelelően eleget tenni.
A digitális dizájn akadálymentesség szabályai kiemelt téma lesz a Digital Compliance 2025 konferencián, hiszen ezek minden digitális vállalkozást érintenek - és manapság szinte minden cég annak tekinthető. Hol tartanak ezen a téren a magyar vállalkozások, várhatóan milyen arányban fognak megfelelni ezeknek az előírásoknak, mire júniusban hatályba lépnek?
F.J.: A nagy szolgáltatók, ahol rengeteg ügyfél veszi igénybe a szolgáltatásokat, már korán szembesültek az akadálymentesség fontosságával. Az első átfogó digitális akadálymentességi szabályrendszer az MNB 2017-es ajánlásában jelent meg, ezért az MNB által felügyelt pénzügyi szervezetek, így nemcsak bankok, hanem biztosítók, befektetési szolgáltatók is, mára már tudatosabbak ezen a téren. A távközlési ágazat szintén érintett és a közlekedési szektorban sem lesz könnyű az akadálymentességi követelmények teljesítése, különösen a digitális jegyértékesítési felületek és az önkiszolgáló terminálok esetében.
Vannak ágazatok, amelyek határidőbeli könnyítéseket is kaptak, például a távközlési és közlekedési szolgáltatók bizonyos akadálymentesítendő eszközöket 2030-ig továbbra is használhatnak. Ugyanakkor a "tisztán" digitális felületekre - például weboldalakra és mobilalkalmazásokra - ezek a könnyítések nem vonatkoznak. Arra azonban lehetőség van arra, hogy a vállalkozások mérlegeljék, hogy az akadálymentességi szabályok teljesítése nem jelent-e számukra aránytalanul nagy terhet. Erre szolgál az ún. arányossági teszt, amely lehetővé teszi, hogy a cégek bizonyos mértékig eltérjenek az előírásoktól, ha azok teljesítése aránytalanul megterhelné őket. Egy hatósági vizsgálat során viszont igazolniuk kell, hogy a könnyítés valóban szükséges, és csak a működésük szempontjából elengedhetetlen mértékben térnek el a szabályoktól.
M.A.: Üzleti szempontból is érdemes felismerni, hogy az akadálymentességgel olyan új fogyasztókat lehet elérni, akikről korábban nem is gondolták, hogy potenciális ügyfelek lehetnek.
Nem csupán azokról van szó, akik állandóan akadályokkal küzdenek, hanem minden egyes emberről, aki egy bizonyos szituációban valamilyen nehézséggel találkozik.
F.J.: A gazdaság súlypontja jelentősen eltolódott a digitális tér irányába. Valószínűleg még évekbe telik, míg minden vállalkozáshoz eljutnak az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító szabályok. Lehetnek majd olyan esetek is, amelyek nagy figyelmet kapnak és széles körben felhívják a figyelmet ezekre a szabályokra. Idővel pedig kialakulnak azok a nyomvonalak, amelyek a legkisebb digitális vállalkozásoknak is segítenek majd betartani a legfontosabb szabályokat.
Erre az ívre jó példa, hogy 1990-ben, amikor az első versenytörvény kimondta, hogy kartellezni tilos, nem sok vállalkozás tudta pontosan, hogy mi az a kartellezés. A közvéleményre a sajtóban is megjelenő nagy ügyek és az azokhoz kapcsolódó bírságok is fontos hatást gyakoroltak, és mára a kartellek lényege és a rájuk vonatkozó tilalom már egy kkv számára sem kérdés. Nagyon fontos, hogy a jogalkotók, jogalkalmazók és mindazok, akik segítik a jogi tartalmakhoz való hozzáférést, mint például a Wolters Kluwer, sokat beszéljenek a fontosabb problémákról és azok alapjairól.
M.A: Jelenleg tanúi vagyunk a jogi tartalomfogyasztás átalakulásának, amely új kihívások elé állít minket. A hatalmas információs zaj közepette kulcsfontosságú, hogy a jogi szempontból érintettek széles köre képes legyen a releváns információk feldolgozására. Ezen a területen kiemelkedő szerepet játszanak a jogi tartalomgyűjtő modulok, amelyek mint "digitális jogi könyvtárak" működnek, és céljuk, hogy egy helyen összegyűjtsék a különböző megfelelési területekhez kapcsolódó háttéranyagokat, magyarázó szövegeket, összefoglalókat és iratmintákat.
A jogi tartalomfogyasztás szokásai terén több figyelemre méltó tendencia bontakozik ki. Először is, a digitalizáció egyre inkább áthatja a jogi világot, hiszen a jogszabályok és kommentárok papíralapú használata folyamatosan csökken. Az online platformok előtérbe kerülésével a jogi információk gyorsan és egyszerűen hozzáférhetők, ami jelentősen megkönnyíti a jogászok és a laikus érdeklődők számára egyaránt a jogi tudás megszerzését. Másodszor, a jogszabályokban megjelenő technológiai normák nem csupán a jogászok szűk körére korlátozódnak; ma már egyre több nem szakmai felhasználó is találkozik ezekkel. Az információs társadalom fejlődése révén a jogi tartalmak iránti érdeklődés szélesebb körben terjed, és a technológiai újítások mindennapjaink részévé válnak, így a jogi normák "fogyasztása" egyre inkább a nagyközönség számára is elérhetővé válik. Ennek következtében a jogi tudás demokratizálódik, és a jogi ismeretek iránti igény folyamatosan növekszik.
A közgazdászok, mérnökök, IT szakemberek és dizájnerek mindennapi munkájuk során gyakran találkoznak jogi szövegekkel és dokumentumokkal. E szakmák képviselői számára elengedhetetlen, hogy megértsék és kezeljék ezeket a jogi tartalmakat, hiszen ezek kulcsfontosságúak a projektjeik és döntéseik szempontjából.
Harmadrészt érdemes kiemelni, hogy a compliance elvárások terén az eligibilitás megértését számos sajátosság nehezíti. Az új digitális szabályozási területeken gyakran hiányzik a jól megalapozott joggyakorlat, amely a hagyományos jogi kutatások alapjául szolgálhatna. Ennek következtében a tájékozódás sokkal bonyolultabbá válik.
A tavalyi konferenciasorozat első eseményének egyik meghatározó mottója az volt, hogy „navigáljunk együtt”. Ez a gondolat továbbra is irányadó számunkra. A Digital Compliance 2025 konferencia célja, hogy eligibilis irányt mutasson a digitális megfelelési területeken, miközben folyamatosan szem előtt tartjuk azt a kulcskérdést, hogyan lehet a jogi és szabályozási megfelelést a vállalati stratégia szerves részévé tenni. Mindezt a dinamikusan változó jogi és gazdasági környezet kihívásai közepette kívánjuk megvalósítani.
