A Mol ötven milliárd forintért szerzett részesedést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, célja pedig egy korszerű, innovatív magánegyetem létrehozása.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartó cégének megvásárlásával a Mol új irányvonalat képvisel az intézmény működésében, amely ezentúl magánfenntartású modell szerint fog működni.
A jövőbeli együttműködés keretében a Mol-csoport stratégiai befektetőként fog részt venni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartásában. Az intézmény új, magánfinanszírozású működési modellre vált, amit Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelentett be a BME szenátusának és az egyetem vezetőinek jelenlétében.
A közlésük alapján a megújulás célja egy olyan hosszú távon fenntartható és versenyképes struktúra kialakítása, amely a képzés és a kutatás-fejlesztés területén működik. A MOL 50 milliárd forint értékben szerzi meg a BME fenntartói jogával rendelkező BME Fenntartó Zrt. részvényeit, ahogy azt a szerződés is rögzíti. A téma részletesebb kifejtéséről itt olvashatsz:
Az egyetemfenntartó cégben az állam egy elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló másik típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmány részvételét a BME jövőjét érintő fontos kérdésekben. A BME nyolc karán több mint 20 ezer hallgató tanul, köztük sok a külföldi diák, és az intézmény évente több mint 12 ezer új jelentkezőt vonz.
A Műegyetem nem csupán a múlt örökségét hordozza, hanem a jövő lehetőségeit is magában foglalja: a magyar mérnöki tudományok fellegvára, amely most egy új, izgalmas korszak küszöbén áll. Az egyetem és az ipar között létrejövő stratégiai partnerség új távlatokat nyit. Hankó Balázs miniszter hangsúlyozta, hogy a MOL 50 milliárd forintos befektetése egyértelmű üzenetet hordoz: az egyetemek és a gazdasági szektor közötti szoros együttműködés a jövő fejlődésének biztosítéka.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésünk lehetőséget teremt arra, hogy olyan mérnököket képezzünk, akik a legmodernebb tudással rendelkeznek, és valós ipari kutatásokat valósíthassunk meg. Ezt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta. Charaf Hassan, a BME rektora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan egyedi konstrukció jött létre, amely a BME páratlan lehetőségeire épít. Most már csak rajtunk múlik, hogy milyen irányba fejlődik az intézmény.
Ahogy azt már korábban a HVG is megemlítette, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa tavaly év végén jelentős támogatást kapott az átalakulási folyamathoz. Azóta, 2023 márciusától, az egyetem oktatói közalkalmazotti státuszukból munkavállalói pozícióba léptek, amely lehetőséget teremt a régóta várt béremelésre is. A HVG által tavaly év végén Charaf Hassan rektorral készített interjú részletei itt találhatók:
