Venezuelának ambíciója lehet, hogy Irán katonai vagy politikai támaszpontként működjön az Egyesült Államok közvetlen közelében. Ez a lépés valószínűleg komoly aggodalmakat kelt Washingtonban, amely hagyományosan ellenségesen viszonyul Irán tevékenységeihe

Az Egyesült Államok figyelmeztetése szerint két domináló, ugyanakkor vezető olajtermelő interkontinentális szövetség komoly fenyegetést jelent a demokráciák számára.

Az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Nicolas Maduro kormánya felkínálta magát Iránnak, hogy lenne az Iszlám Köztársaság "műveleti bázisa". Marco Rubio amerikai külügyminiszter erről azt mondta a Fox News hírcsatornának, hogy "Donald Trump elnöksége alatt ez soha nem fog megvalósulni".

A "műveleti bázis" kifejezés katonai létesítményekre is utalhat, lehetővé téve ezzel az iráni haditengerészet számára, hogy legálisan telepedjen meg csupán ezer kilométerre a floridai partoktól.

A két diktatórikus rezsim bimbózó kapcsolata már a címképen látható, és azóta elhunyt Ebrahim Raiszi elnöksége alatt erőteljes jeleket mutatott. A kötelék alapja az, hogy az Egyesült Államok mindkét országgal szemben igen erős szankciókat működtet, amelyek tetemes károkat okoznak számukra a nemzetközi olajpiacokon, valamint a fejlett technológiákhoz való hozzáférésben.

A kapcsolat nem csak ideológiai (Amerika-ellenes) alapú, hanem meghúzódik mögötte a két ország növekvő olajtermelői kapacitása, ami együttesen napi 5 millió hordót jelent. A két ország együttesen többet termel ki, mint a világranglistán 4. Kanada, viszont a szállítási útvonalakban és a szankciókat megkerülő technikákban egyértelműen Irán áll jobban.

A Maduro-kormány számára elengedhetetlen, hogy találjon egy olyan szövetségest, aki képes segíteni a nemzetközi szankciók kijátszásában. Cserébe Teherán számára vonzó stratégiai lehetőségeket biztosíthat az amerikai kontinensen.

A caracasi rezsim sok kellemetlenséget okozhat az Egyesült Államoknak, ha nem fogadja vissza a Venezuelából észak felé menekült jelentős tömegeket. Erről tárgyalt januárban Caracasban Richard Grenell elnöki megbízott, aki korábban az USA berlini nagykövete volt, és jelenleg "a különleges missziók" felelőse.

Grenellnek sikerült elérnie hat amerikai állampolgár szabadon bocsátását, és azt, hogy a Maduro-kormány vegye vissza a rettegett Tren de Aragua terrorszervezet és drogbanda egyes tagjait, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba. (A szervezetnek 5 000 fegyverese van, és Venezuela mellett Kolumbiában, Mexikóban és Peruban is működik.)

Amerika elismeri ezeket a kisebb sikereket, de nem áll meg itt, hiszen - ahogyan Rubio is hangsúlyozta - Venezuelának a nemzetközi jog szerint kötelessége, hogy visszafogadja azokat az állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak más országok területén.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Biden-adminisztráció idején Venezuela felfüggesztette a kitoloncolási járatokat, ugyanakkor Trump elnök esetében a zsarolási kísérletek nem jártak sikerrel. Az Egyesült Államok továbbra sem ismeri el Nicolás Madurot Venezuela törvényes vezetőjeként, különösen a 2024-es választások körüli viták után, ahol az elnök gyanús körülmények között szerezte meg harmadik hatéves mandátumát. Azok, akik a választási csalások ellen emeltek szót, közül néhány százan még mindig rács mögött várják sorsukat.

Rubio a tévénézők könnyebb tájékoztatása érdekében így fogalmazott: "Maduro egy szörnyű diktátor." A caracasi vezető lehetőséget ad Iránnak és Kínának, hogy Venezuelából hajtsanak végre műveleteket, miközben folyamatosan fenyegeti vagy éppen támadásokkal sújtja a szomszédos országokat. Érdemes felidézni, hogy 2023-ban Venezuela agresszív lépéseket tett keleti szomszédja, Guyana ellen, és jelenleg is jelentős területeket tart fenn saját irányítása alatt.

"Ráadásul számos bandatag és olyan személy érkezett hozzánk, akik borzalmas cselekedeteket követnek el az Egyesült Államok területén" - nyilatkozta a miniszter.

Donald Trump elnök szerdán a Truth Social platformján bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszavonja a Chevron olajvállalat venezuelai működési engedélyét, amelyet a rezsim pénzügyi támaszaként értékeltek.

"Ezennel visszavonjuk azokat az engedményeket, amelyeket Görbe Joe Biden a venezuelai Nicolás Madurónak adott a 2022. november 26-i olajtranzakciós megállapodással, valamint a venezuelai választási feltételekkel kapcsolatban, amelyeket a Maduro-rezsim nem teljesített" - írta a főparancsnok.

"Az elnök hangsúlyozza, hogy a rezsim nem küldte vissza Venezuelába azokat az erőszakos bűnözőket, akiket hazánkban tartózkodnak."