Évente körülbelül 1,5 milliárd forintnyi kártérítést utalnak a kórházak, ami jelentős összeget jelent az egészségügyi rendszer számára.

Tavaly év végén a jogi terheket jelentő műhibaperek száma 288-ra rúgott, amelyek elvesztése összességében több mint 21 milliárd forintos veszteséget okozott volna a kórházak számára - nyilatkozta Répássy Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság jogi igazgatója a kórházszövetség 37. kongresszusán Mátraházán. Révész János főigazgató hangsúlyozta, hogy sok esetben csak a perek kimenetele után szerzik tudomásukat a problémákról, ezért május 31-től egy pilot program keretében elindítanak egy Központi Pertámogatási Rendszert, amely a jogi viták hatékonyabb kezelését célozza. Emellett egy belügyminisztériumi projekt keretében a kórházak dolgozóinak létszámát is optimalizálni fogják.

"Most már rendelkezésünkre állnak azok az adatok, amelyek megmutatják, hány orvosra és szakdolgozóra van szükség az ország egészségügyi rendszerében. Emellett feltérképeztük a kórházakban alkalmazott legjobb gyakorlatokat, és azonosítottuk azokat a területeket, ahol fejlesztésekre van szükség" - nyilatkozta Révész János, az országos kórház-főigazgató a Kórházszövetség konferenciáján.

Balogh Csaba, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főtanácsadója részletes betekintést nyújtott abba, miként állapítják meg a minőségi betegellátáshoz elengedhetetlen szakemberi létszámot. Kiemelte, hogy az ország különböző részein, még azonos nagyságú és hasonló profilú intézmények között is jelentős eltérések figyelhetők meg. Példaként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét hozta fel, ahol a belgyógyászat terheltsége különösen aggasztó, és városain belül is változó a helyzet: Kazincbarcikán például jóval magasabb az orvosra jutó betegek száma, mint Ózdon.

A szakdolgozók terheltsége ezzel nem hasonlítható össze. Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér vármegye között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg az előbbi viszonylag alacsony szakdolgozói leterheltséggel működött, addig az utóbbi a fekvőbeteg osztályokon az országos átlaghoz képest magasabb terheket mutatott. Az illetékesek nyilatkozata szerint a korrekció valóban szakmai alapokra építkezik, amely segít a helyzet pontosabb megértésében.

Azt kérték az intézményektől, hogy határozzák meg azt az a létszámot, ami ahhoz szükséges, hogy minden rájuk bízott feladatot el tudják végezni. "Annak ellenére, hogy tisztában vannak a műtő kapacitásával és hogy mennyi beteget tudnak ellátni, sokszor alul vagy felül becsülik ezeket az értékeket"- jegyezte meg.

Balogh Csaba elmondta, bonyolult számításról van szó, amely egyetlen intézmény esetében négy hetet vesz igénybe, éppen ezért a Belügyminisztérium döntésére informatikai támogatással az egészségügyi létszámgazdálkodás projektjének zárása 2026 első negyedére várható. A munkaerő-nyilvántartás így hosszú távon dinamikusan működtethető - fejtette ki.

Révész János országos kórházi főigazgató a konferencián arra is kitért, hogy a műhibaperek kezelésében is változás lesz, korábban "vakok voltok voltak", sokszor már akkor értesültek az évek-óta zajló bórósági tárgyasokról, amikor a kórház támogatást kért tőlük a sérelemdíj kifizetéséhez. Az egészségügyi intézményekben zajló peres ügyek nyilvántartására és hatékonyabb kezelésére

A 30 millió forint perértéket meghaladó ügyeknél kezdetektől végigkísérik a folyamatot orvosi és jogi szakértők támogatásával "egyezségre és nyertességre" törekednek.

"A rendszer nem azért jön létre, hogy pereket nyerjenek, mert vannak perek, melyeket nem is szabad megnyerni. Utóbbi esetben azt kell elérni, hogy ezek a perek el se induljanak" - mondta Répássy Árpád, az OKFŐ jogi igazgatója, hozzátéve: a cél, hogy csökkenjen az ilyen ügyek, és az ehhez kapcsolódó kifizetések száma. Minden eset panasszal kezdődik, egyezséggel akár elkerülhetők a jogviták, évente 40-50 ilyen megállapodásból 100 millió forint körüli kifizetsést történik. A 2024-es évben a 2023-as egyezségek dupláját 150 millió forintot utaltak 45 megállapodásnak megfelelően.

Évente körülbelül 250-350 műhibaper indítása történik, leginkább a sebészet, traumatológia, sürgősségi ellátás, valamint a szülészet-nőgyógyászat területein. A kórházak évente összesen 1,4-1,6 milliárd forintnyi kártérítést és sérelemdíjat fizetnek ki, ám a legutóbbi évben a perköltségek kifizetése több mint kétszeresére nőtt.

Tavaly év végén a központi nyilvántartás szerint 288 műhibaper volt folyamatban az OKFŐ által fenntartott intézmények körében. Répássy Árpád véleménye szerint, ha ezekben az ügyekben egyszerre születne bírósági döntés, az egészségügyi intézményeknek egy összegben mintegy 11 milliárd forintot kellene kifizetniük, ezt követően pedig évi 10 milliárd forintnyi járadékot lenne kötelesek folyósítani.

Rávilágított, hogy az egészségügyi jogi nézeteltérések "veszélyes terepként" működnek, hiszen nem csupán anyagi megpróbáltatásokat idéznek elő, hanem bizalmi válságot is generálnak a páciensek körében, továbbá értékbeli zűrzavart okoznak az orvosi közösségen belül.

A jogi igazgató álláspontja szerint, ha egyértelmű hiba történt, akkor a legjobb megoldás a megegyezés keresése. Ezzel szemben, ha a helyzet kétséges, érdemes lehet bírósághoz fordulni. Fontos, hogy az intézmények minden egyes esetből tanuljanak és fejlődjenek. "Az egészségügyi hibákat nem csupán jogi aspektusból kell megközelíteni; minden esetben elengedhetetlen a belső vizsgálatok lefolytatása" - hangsúlyozta.