Egy kevéssé ismert szabály csapdájába kerülhet számos magyar autós: fontos, hogy mindenki, akinek van fedélzeti kamerája, tisztában legyen ezzel a lehetőséggel - Pénzcentrum.

Bár az autós fedélzeti kamerák által rögzített felvételek értékes és hiteles bizonyítéknak számítanak, különösen balesetek és káresetek kapcsán a biztosítók és bíróságok számára, a közösségi médiában való megosztásukkal óvatosan kell bánni. Ha egy véletlen járókelő arca felismerhető a felvételen, az adatvédelmi és személyiségi jogi problémák merülhetnek fel. Érdekes módon azonban, ha egy jogi eljárás során a bíró mérlegel, a jogsértő módon megszerzett bizonyíték is felhasználható.

Magyarországon a fedélzeti kamerákra vonatkozóan nem létezik kifejezetten kidolgozott törvényi keret vagy jogszabály. Ezért semmiféle tiltó, sem pedig kifejezetten támogató szabályozás nem áll rendelkezésre a menetrögzítéssel kapcsolatosan – tájékoztatták a Pénzcentrumot az Ayvens szakértői. Emellett az európai uniós szinten sincs egységes szabályozás, így a tagállamok eltérő megközelítésekkel, hol szigorúbb, hol pedig engedékenyebb módon kezelik ezt a kérdést.

Nyugat-Európában a videofelvételek használata szigorúbb keretek között zajlik, ahol a telepítés és a felvételek felhasználása is korlátozott. Ezen a területen a törvényi szabályozások szigorúak, és súlyos következményekkel járhat a jogszabályok megszegése; Portugália és Luxemburg jó példák erre. Ezzel szemben Kelet-Európában a helyzet sokkal rugalmasabb: itt a videofelvételek alkalmazása elterjedtebb, és a biztosítók számára a káresemények elbírálásánál kulcsfontosságúak lehetnek.

Mivel sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem történt olyan átfogó jogszabályalkotás, ami a fedélzeti kamerák jogi helyzetét, használatát tisztázná és azokra vonatkozó pontos rendelkezéseket kifejezetten tartalmazná, így maradtak egyéb jogforrások a helyzet kezelésére. Elsősorban az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679 számú rendeletének (általános adatvédelmi rendelet - GDPR) szabályai. A GDPR alapelveinek érvényesülniük kell, ilyen a célhoz kötöttség, a tárolásra vonatkozó előírások.

Figyelembe kell venni továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (ha úgy tetszik: Infotörvény), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntéseit. A GDPR ugyanakkor továbbra is a kulcs, meghatározza az adatkezelés jogalapját (például jogos érdek), az adatkezelés célját, időtartamát, az adatkezelés arányos szintjét - hangsúlyozták a Pénzcentrumnak az Ayvens szakértői.

A LegitiMo Magyarország szakértőinek véleménye szerint a fedélzeti kamerák használata teljesen legális, hiszen a polgári jog alapján, amit a jogszabály nem tilt, azt szabadon alkalmazhatjuk. Így bátran alkalmazhatjuk ezeket a készülékeket, amelyek segítségével könnyedén azonosítható, ki a felelős egy esetleges balesetnél. Ráadásul, ha cserbenhagyásos baleset történik, a felvételek révén a rendszám alapján utólag is be lehet azonosítani a vétkes járművezetőt, és így érvényesíthetjük az igényünket vele vagy a biztosítójával szemben.

A mérleg másik serpenyőjében természetesen ott vannak a személyiségi jogok. A másik félnek vannak személyiségi jogai, és persze a felvételen akarata ellenére szerepelhet az arca, rendszáma vagy egyéb személyes adata, ezért ezeket a képeket nyilvánosságra hozni nem lehet. De ez nem jelenti azt, hogy ne készíthetnénk felvételt saját érdekeink, testi épségünk védelmében. Az élet, testi épség védelme, a bűncselekmények felderítéséhez fűződő társadalmi érdek biztosan erősebb, mint az elkövetők, károkozók személyiségi jogához fűződő érdeke.

Nem is beszélve arról, az is jelentős társadalmi érdek, hogy egy polgári perben az igazságszolgáltatás során, a jogos érdekeinknek érvényre juttatása megtörténhessen, és ehhez minden szükséges bizonyíték rendelkezésre álljon. Nem életszerű, hogy a közlekedési baleset előtt a többi szereplő hozzájárulását kérjük a felvétel készítéséhez. Miként az sem, hogy a károkozó, vagy adott esetben bűnelkövető hozzájárulásán múljon, hogy az esetről készült felvételt a bíróság, vagy a rendőrség felhasználja-e.

Hasonlóképpen, az Ayvens szakértői is azt emelték ki a Pénzcentrumnak, hogy a felvételek, úgymond "adat anonimizálás nélküli megosztása" különösen problémás lehet. Ha ugyanis az érintettek felismerhetővé válnak, azonosíthatók (tehát ismét rendszámokról, arcokról beszélünk), az bizony már jogsértő, ezért ettől mindenképpen érdemes tartózkodni.

A rendőrség, bíróság előtti eljárásban a polgári perrendtartás rendelkezései szerint a jogsértő módon keletkezett bizonyítás, vagy személyiségi jogot sértő bizonyíték nem használható fel. Ám a történetben itt van egy csavar, a felvételekkel kapcsolatos kizáró rendelkezést a bírói gyakorlat ugyanis egyre inkább a megengedett mérlegelés felé viszi és ráadásul a jogszabály is megengedi, hogy az ilyen bizonyíték figyelembevételéről mérlegeléssel döntsön a bíróság.

Ebből következően előfordulhat, hogy a jogsértő videó is felhasználható, amennyiben a valós tények és az igazság feltárása érdekében ez indokolt. A közérdek ugyanis olykor felülmúlja a személyiségi jogok sérelmét. A bíróság tehát, kivételes körülmények között, figyelembe veheti a bizonyításra szolgáló jogsértő anyagot, ha az eljárásjogi törvényben rögzített kritériumok alapján szükségesnek ítéli, figyelembe véve a viszonossági elv érvényesülését.

Ezért ilyen eljárási helyzetben az eljáró bíróságnak mérlegelnie kell, hogy a bizonyítékokat szolgáltató fél érdeke, amely a bizonyításhoz fűződik, vagy a jogsérelemmel érintett személy személyiségi jogának védelme élvez-e nagyobb prioritást.

Az eljáró bírók számára is nyilvánvaló és használják is ezen felhatalmazásukat a döntéseknél mind polgárjogi, mind akár büntetőjogi döntések meghozatalakor. Ezzel egybecseng a Kúria egy fontos határozata, amely a következőket rögzítette: ha a bizonyítási eszköz jogsértő módon keletkezett, a bíróságnak nem kötelező automatikusan kizárnia, hanem mérlegelhet és figyelembe kell venni az ügy tényleges tényállásának feltárását, a perben érvényesített jogot, és azt is, hogy a felhasználás okoz-e aránytalan sérelmet.

Az Ayvens szakértői a tapasztalataik során arra a megállapításra jutottak, hogy amennyiben ügydöntő jelentőségű kamerafelvételek álltak rendelkezésre, azokat a hatóságok és bíróságok általában elfogadták. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen felvételeknek az adott tény vagy helyzet bizonyítására alkalmasnak kellett lenniük, és kulcsszerepet játszottak az igazság feltárásában. Ugyanakkor, a fedélzeti kamerákra vonatkozó speciális jogi keretek hiányában nem biztos, hogy a bíró minden esetben az elvileg jogsértő bizonyíték elfogadása mellett dönt.

A fedélzeti kamerák használata céges járművekben nem csupán ajánlott, hanem elengedhetetlen, hogy a vállalatok kidolgozzanak egyedi belső szabályzatokat és adatkezelési irányelveket, amelyek összhangban állnak a GDPR előírásaival. Ezek a szabályok érintik a felvételek tárolásának időtartamát, a hozzáférés jogát, a tárolás módját és a törlés szabályait. A céges autók fedélzeti kamerákkal való ellátása nem csupán technikai kérdés, hanem összetett jogi kihívásokat is felvet, figyelembe véve a munkajogi, adatvédelmi és közlekedésbiztonsági aspektusokat is.

A munkáltatók számára számos kötelezettség merül fel, amelyek megoldása nagymértékben függ a konkrét szakterülettől, a választott módszerektől, valamint számos egyedi és speciális tényezőtől. Ebben a kontextusban nem csupán a külső harmadik felek jogainak és adataik védelme a prioritás, hanem a munkavállalók, például a sofőrök jogai is kiemelt figyelmet érdemelnek a munkáltató részéről. Ezért fontos, hogy a fedélzeti kamerák alkalmazása előtt alapos érdekmérlegelési tesztet végezzünk, továbbá a vállalat adatkezelési szabályait is célszerű kiegészíteni a kamerákra vonatkozó specifikus előírásokkal.

A GDPR előírásainak betartása érdekében elengedhetetlen, hogy részletes és világos tájékoztatást nyújtsunk a kamera telepítésének indokairól, az adatkezelés módjáról, valamint a munkavállalók jogairól ezzel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb lépés, hogy a munkavállalók előzetesen értesítést kapjanak arról, hogy cégautóikban fedélzeti kamerák fognak üzemelni. A fedélzeti kamerák egyre szélesebb körű alkalmazása, valamint a meglévő jogi keretek hiányosságai miatt létfontosságú lenne egy egységes európai uniós és magyar jogszabályi keret kidolgozása. Ez a szabályozás magában foglalná az engedélyezési folyamatokat és a technológiai követelményeket is. A megfelelő jogi háttér megteremtése különösen fontos, hiszen egy felvétel képes lehet tisztázni számos kérdést és vitás helyzetet, ezzel segítve a munkavállalók és a munkaadók érdekeinek védelmét – emelték ki az Ayvens szakértői a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatukban.