Szerb olajpiac: a Mol most nem a legjobb pozícióban van, de még mindig van remény a fordulatra.

Szerbiában továbbra is aktívan kutatják a megoldásokat arra vonatkozóan, miként csökkenthető a nemzeti olajvállalat, a NIS orosz tulajdonrészének aránya 50 százalék alá. A probléma forrása a többségi, Gazprom által birtokolt részvénycsomag, amely miatt Washington már többször is haladékot követően szankciós listára helyezte a NIS-t.

A büntetőintézkedések október 9-től élnek az olajvállalat ellen. Ami azonnal éreztette is a hatását, a tengeri kijárattal nem rendelkező Szerbia finomítóiba nem mer olajat szállítani az egyetlen kereskedelmi partner, a horvát Janaf. A NIS tulajdonában lévő kutakon pedig nem működnek az amerikai kártyatársaságok által kibocsátott bankkártyák, a NIS-sel pedig pénzügyi tranzakciók se bonyolíthatók le.

A kalkulációk szerint Szerbia november 25-én fogyhat ki a stratégiai készletekből, szóval az orosz tulajdonrész 50 százalék alá csökkentése egyre sürgősebb. A NIS két finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet déli szomszédunkban. Ha a NIS kiesne az olajpiacról, akkor az országot csak import üzemanyagokkal lehetne ellátni, erre akár a Mol képes lenne, de csak akkor ha a magyar olajcég változatlanul hozzáfér az orosz szállításokhoz a Barátság vezetéken keresztül (az Adria csővezeték kapacitása a Mol szerint nem elegendő a pozsonyi és százhalombattai finomítók igényeinek kielégítéséhez).

A NIS struktúrájában a fő részvényes a Gazpromnyeft, amely 45%-os részesedéssel bír, emellett közvetetten további 11%-os részesedéssel rendelkezik. A szerb állam 30%-os részesedéssel bír, míg a fennmaradó 14%-on alkalmazottak és kisbefektetők osztoznak. A legfontosabb részvénycsomag az orosz Intelligence kezében van, amelyre jelenleg intenzív kereslet mutatkozik a potenciális vevők részéről. Hétfőn még úgy tűnt, hogy a legnagyobb eséllyel a Mol lehet a vevő, erről Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője is nyilatkozott az Economx-nak. A szerb állam szerepe is felmerült a potenciális érdeklődők között.

Szerdán azonban egy érdekes fordulat állt be, amikor a Magyar Szó értesülései szerint Dusan Bajatovic, a Srbijagas vezetője arról beszélt, hogy a potenciális új tulajdonosok között arab, európai és amerikai cégek is szerepelhetnek. Emellett nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a tárgyalások végül a Mol-lal záruljanak sikerrel.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kisebbségi részesedés megszerzése mennyire lenne összhangban a Mol stratégiájával.

Bajatovic szerint az lenne a legjobb, ha egy arab vállalat lépne be a tulajdonosi körbe (így az orosz befolyás 50 százalék alá csökkenne, amivel az amerikai szankció feloldhatóvá válik).

Egy másik szerdai eseményként a NIS benyújtotta új kérelmét az amerikai OFAC-hoz (Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala), hogy biztosítsa a zökkenőmentes működést. Bajatovic továbbra is úgy véli, hogy az oroszoknak 2008-ban történt eladása nem volt rossz döntés, de hangsúlyozza, hogy az orosz tőkét el kell távolítani a NIS-ből. Az OFAC a múlt héten engedélyezte, hogy a NIS tulajdonosi szerkezete 2026. február 13-ig megváltozzon.

A Maszol.ro szerdai cikke szerint egy görög vállalat, a Hellenic Petroleum, a Lukoil romániai benzinkúthálózatának megvásárlására készül. A hírek alapján a Hellenic Petroleum tűnik a legesélyesebb jelentkezőnek, ám a kormányzati források szerint két további komoly érdeklődő is ringbe szállt: az egyik a Mol, míg a másik a neves amerikai Carlyle.